26.fejezet

26. Fejezet

Fülsüketítő hangokat hallottam, amik egyre közelebbről hallatszottak. Mindenhonnan zajok jöttek. Felemelkedtem a földről, aztán újra valami keményen feküdtem. Valaki beszélt hozzám és azt   kérdezte hogy hallom e.
- Olivér? - Nyöszörögtem.
- Tessék? Kisasszony megismételné? - Ez nem Oli hangja. Meghát Oli sosem hív kisasszonynak. Lassan kinyitottam a szemem, és egy férfit láttam, aki fölém hajolt. A fejem oldalán valami meleget éreztem, ami egyre lejjebb haladt, végigcsorgott az,arcomon. A kezemet  a meleg ragacshoz tettem. Mikor elvettem az ujjaimat és magam felé fordítottam a tenyerem, az ujjaim véresek voltak, és a vér lecsorgott a csuklómig. Hirtelen eszembe jutott, hogy mi történt. Levegőhöz kaptam, és pánikba esve forgolódtam Lilit keresve. Végül megláttam, ahogy egy hordágyon fekszik, mellette pedig két mentős guggol. Azonnal fölkeltem és bár a fejem iszonyatosan sajgott és az összes  porcikám fájt, összeszedtem minden erőmet nemtörődve a férfivel aki megakart állítani,odasiettem Lilihez és leguggoltam mellé ezzel eltolva az egyik mentőst, aki látva a pánikomat nyugtatgatni kezdett, de én nem figyeltem rá, csak Lilit szólongattam, miközben könnyek csorogtak az arcomon.
- Kisasszony nyugodjon meg! - Mondta a mentős és megpróbált hátrébb vinni Lilitől, aki nem mozdult, csak lehunyt szemmel feküdt.
- Lili!Lili hallasz? - Kérdeztem kétségbeesetten.
- A barátnője elájult, de rendbe fog jönni. Nyugodjon meg és hagyja hogy a dolgunkat végezzük. És azt a sebet sürgősen elkell látni! Miklós! - Szólt oda egy,másik,mentősnek. Körbenéztem. Két mentőautót láttam, meg két rendőrautót. A taxink az út szélén, mellette az az autó aki belénk jött. Az emberek összevissza mentek, hordozták az embereket és a hordágyakat.
- Kisasszony! - Szólított meg valaki, mire hátrafordultam. Egy mentős állt előttem, kezében egy elsősegély dobozzal. Biztos hogy most nemtudok leülni ebben a káoszban amíg ellátja a sebemet. Lili mellett kell lennem. Hogy ha felébred ne essen pánikba.
- Én jól vagyok nekem csak...- Kezdtem, de aztán újra ránéztem a,kocsikra. Aztán láttam ahogy két mentős egy férfit tett a hordágyra. Annyit megtudtam állapítani hogy nem a sofőrünk volt. A férfi csupa vér volt, a keze élettelenül hullott le a hordágyról. A könnyeim ismét megeredtek. Kapkodtam a levegőt, de  így is úgy éreztem mintha megfulladnék. Szédülni kezdtem és a lábam hirtelen megrogyott és el is estem volna, ha nem kap el a mentős.
- Kisasszony most azonnal le kell ülnie. Jöjjön.
- Nem! Nekem...hol a telefon? Föl kell hívnom a barátomat.
- Most rögtön elkell látnunk a sebét!
- Telefonálnom kell! - Mondtam és kitéptem a,karom a mentős kezéből. Odatántorogtam a taxihoz nem törődve a körülöttem lévő káosszal,  és az utánam rohanó mentőssel. Kinyitottam a széttört kocsi ajtaját és amint megpillantottam a táskám, előkerestem a telefonomat és hívtam Olit. Nem vette föl. Megkerestem Bencét a névjegyzékbe és hívtam. A harmadik csöngésre felvette.
- Szia Betti. Minden oké?
- Ott van Oli? - Kérdeztem elfúló hangon és megkapaszkodtam a kocsi oldalába hogy ne essek össze.
- Az előbb kiment valahova, de biztos mindjárt itt lesz. Mit mondjak neki? - Kérdezte. Közben odaért mellém a mentős és rosszallóan nézett rám.
- Hogy Jöjjön ide. - Nyögtem.
- Mi? Hova? Betti mi folyik itt, jól vagy? - A hangja hirtelen rémült lett.
- Itt vagyok a...itt..vagyok.- Suttogtam, de hiába próbáltam gondolkodni, nem jutott eszembe hol vagyok. A fejem iszonyúan sajgott, a látásom elhomályosult és oldalra dőltem, neki a mentősnek, aki megtartott, és kivette a mobilomat a kezemből. Egy másik mentős jött felém, aki Felemelt és a karjaiba vitt oda az egyik mentőautóig. Időközben még több rendőr és mentős lett. Hallottam ahogy a mentős aki elvette a mobilomat elmagyarázza hogy mi történt és mond egy helyszínt. A férfi aki cipelt letett az egyik mentő autó hátuljába. A mutatóujját felém mutatta, és egy kis lámpával világított először az egyik majd a másik szemembe.
- Agyrázkódásod van. - Mondta miután megvizsgált. Aztán szemügyrevette a fejem oldalán lévő sebet amiből még mindig folyt a vér.- Ez elég csúnyán néz ki. - Mondta, aztán elkezdett kotorászni egy elsősegély dobozban.
- Kérem, muszáj látnom a barátnőmet. Azt mondták elájult. Muszáj odamennem hozzá! - Mondtam aztán fölakartam állni, de a mentős nem engedte. Két férfi hordágyon cipelt el egy lányt, aki körülbelül annyi idős lehet mint én. Ő is eszméletlen volt. Körülöttem az emberek vagy ájultan feküdtek vagy a rendőrökkel beszéltek, vagy a mentősök vizsgálták meg őket vagy telefonáltak. A könnyeim szüntelenül folytak az arcomon, mindenem fájt és úgy éreztem bármelyik pillanatban elájulhatok, de csak arra tudtam gondolni hogy élek. Én és Lili élünk, pedig meg is halhattunk,volna. A rendőrök lezárták a területet, ezért az autók sorra fordultak meg, amikor meglátták hogy nem tudnak továbbmenni. Egyszer csak egy fekete kocsi jelent meg, és megállt, mire valaki kirántotta az ajtót és felismertem Olit, aki mint egy félőrült rohanni kezdett, de a rendőrök az útját állták. Mögötte megjelent Ya Ou Bence és Sziki is. Oli és Ya Ou a rendőrökkel vitatkoztak, majd Oli egyszerűen megkerülte a rendőröket és idegesen forgolódott. Felálltam, leléptem az aszfaltra és imádkoztam hogy ne ájuljak el.
- Hova hova? - Kérdezte a férfi és visszatartott.
- Eresszen el.
- Ülj vissza, el kell látnom a sebedet. - Mondta és nem engedte hogy elmenjek.
- Oli! - Kiáltottam rekedten olyan hangosan amennyire csak tudtam. Valószínűleg nem hallotta, bár ezen nem is csodálkozom, a hangom alig hallatszott és túl messze volt ahhoz hogy észrevegyen. Idegesen az egyik rendőrhöz fordult majd magyarázott neki valamit. A rendőr válaszolt, mire Oli abba az irányba nézett, ahol álltam. Aztán észrevett és rohanni kezdett. Ellöktem magamat a mentőstől és futottam ahogy csak tudtam.Vagyis inkább csak sietve bicegtem, mert többre nem voltam képes. A világ forgott körülöttem de úgy futottam Olihoz mintha csak az életem múlna rajta. Aztán odaért hozzám én pedig a nyakába ugrottam, szorosan köré fontam a karomat és lehunytam a szemem amiből megállíthatatlanul folytak a könnyek. Oli olyan szorosan ölelt magához, hogy az már szinte fájt. Bár igazából most amúgy is minden,egyes porcikám,fájt. Amikor elengedett két kezébe fogta az arcomat.
- Úristen Betti  mi történt? Jesszusom te vérzel! Most azonnal bekell mennünk a kórházba. - Mondta aztán újra magához szorított. - Jesszusom Betti! Mond hogy jól vagy. - Nézett rám kétségbeesve. A szemében könnyek gyűltek, amitől az én könnyeim ismét megeredtek.
- Jól vagyok. - Mondtam elcsukló hangon. - Csak kicsit...szédülök. - Oli a mellkasára vont, szorosan magához húzott és megpuszilta a hajamat.
- Annyira szeretlek! - Suttogta a hajamba.
- Betti! - Szólalt meg mellettünk valaki. - Felnéztem és egy pánikba esett Ya Out láttam. - Lili. Hol van Lili? Már kérdeztem ezektől de egyszerűen nem képesek megmondani! Hol van???
-  Elájult. Nem engedték hogy ottmaradjak mellette. - Szipogtam.
- Hol láttad utoljára? - Kérdezte kétségbeesve.
- Gyere. - Mondtam aztán elindultam abba az irányba ahol Lilit láttam. A többiek követtek, de Lili már nem volt ott. Nem láttam sehol. Kezdtem pánikba esni. Kapkodtam a levegőt és kicsit meginogtam.
- Figyelj rám! Tündérem nézz rám! Megtaláljuk. Nem lesz semmi baj rendben? - Fordított maga felé és két tenyere közé fogta az arcomat. Bólintottam és egy újabb könnycseppet töröltem le az arcomról.
- Ott van! - Kiáltott hirtelen Sziki - Ott van Lili! - Mutatott az egyik mentő autó irányába, ahol egy hordágyon tették be Lilit. Azonnal odamentünk. Ya Ou megfogta Lili arcát .
- Lili hallasz? Kérlek nézz rám! Lili! Kérlek..- Mondta a könnyeivel küszködve.
- Najó mindenki Menjen hátrébb! - Szólt ránk a mentős, majd amikor rám nézett kitágultak a szemei.
- Kisasszony az ön sebét meg hogy hogy nem,látták el? Azonnal bekell jönnie velünk a kórházba!
- Rendben - Suttogtam, és leültem a hordágy mellé, és nem engedtem el Lili kezét.
- Az biztos hogy én innen nem megyek el! - Mondta Ya Ou és ő is beakart szállni utánam a kocsiba, de a mentős megállította.
- Fiatalember! Végeznem kell a munkámat. Legyenek szívesek hátrébb lépni.
- Tuti biztos hogy én nem megyek Betti nélkül sehova. - Jelentette ki Oli.
- Srácok...utánuk megyünk a kórházba. - Szólt Bence, majd a mentőshöz fordult és megkérdezte melyik kórházba visznek minket. Miután a mentős válaszolt Ya Ou kelletlenül ellépett az autó mellől, Oli pedig hozzám fordult.
- Megyünk utánatok rendben? - Kérdezte mire bólintottam. Lágyan megcsókolt, aztán ő is ellépett az autó mellől, aztán a mentős becsukta az ajtót. A rázkódó autó út alatt hihetetlenül rosszúl voltam, úgy éreztem bármelyik pillanatban elhányhatom magam. A fejem mintha csak szétakart volna robbani, a sebem pedig iszonyatosan égett. Mikor odaértünk a kórházba bevittek minket egy szobába és ráfektettek minket az ágyra, körülöttünk orvosok és nővérek sürögtek. Kis idő múlva berobbantak a fiúk is és odasiettek hozzánk. Oli letérdelt mellém és megsimogatta az arcomat.
- A szívbajt hoztad rám. - Suttogta és lehajtotta a fejét. Egy nővér jött oda hozzám és megnézte a sebemet.
- Ezt azonnal összekell varrni! - Mondta mire riadtan Olira néztem.
- Nyugodj meg nem megyek sehova. Végig itt leszek veled.
- Ön családtag? - Kérdezte a nővér.
- Nem..- felelte lassan Oli. - De..
- Sajnálom akkor ki kell mennie.
- Hölgyem, nézze nem akarok udvariatlan lenni, de az biztos hogy én innen nem megyek sehova. - Mondta Oli határozottan. Mellettem Lili nyöszörögni kezdett, mire mindenki odanézett. Lili elfordította a fejét, nyöszörgött aztán lassan kinyitotta a szemét.
- Lili!- Térdelt mellé Ya Ou.
- Hol..hol vagyok? - Kérdezte és körbefordult a szobában, majd a tekintete megállapodott rajtam.
- Lili. - Szipogtam.- Hogy vagy? - Kérdeztem és egy újabb könnycseppet töröltem le az arcomról. Lili nem mondott semmit, aztán hirtelen olyan arcot vágott, amiből arra gondoltam, hogy eszébe jutottak a történtek.
- Emlékszel mi történt? - Kérdeztem. Lili nyitotta a száját hogy válaszoljon, de aztán becsukta majd mintha meggondolta volna magát újra kinyitotta és megszólalt.
- Hol vagyok?..És....és..ti kik vagytok? - Kérdezte, mire a teremben mindenki döbbenten nézett rá, aztán a nővér azt kérdezte tőle:
- Kedvesem. Megtudod mondani milyen nap van? Emlékszel valamire?
- Nem...nem emlékszem. - Felelte, mire mindenki mégjobban lesokkolt. Lili rám nézett aztán rögtön el is kapta a tekintetét. De nekem ez az egy pillanat elég volt ahhoz hogy tudjam. Majdnem elröhögtem magam, annyira megkönnyebbültem. Lili zavarodottan a nővér felé fordult.
- Milyen évet írunk? - Kérdezte, mire a többiek a nővért is beleértve lesett állal bámultak. Aztán Lili erőtlenül elnevette magát.
- Nyugi, nemvagyok amnéziás. Viszont tudnának adni valami fájdalom csillapítót?
Mindjárt meghalok annyira fáj mindenem. - Mondta majd helyezkedett kicsit, de rögtön föl,is jajdult. - Áú! Nagyon fáj.
- Nem hiszem el hogy még egy ilyen helyzetben is képes vagy poénkodni! - Mondta Ya Ou aki elsőnek tért magához  Lili színjátéka után. Megszorította Lili kezét és a füle mögé tűrt egy tincset.
- Nagyon fáradt vagyok. És nagyon fáj mindenem - Mondta aztán rámnézett és elkerekedtek a szemei.
- Jesszusom Betti! Vérzik,a fejed!
- Tudom. Jézusom ne tudd meg mennyire Megijedtem amikor eszméletlenül láttalak. És nem engedték hogy ottmaradjak melletted.
- Pontosan mi történt? - Kérdezte, de az orvos aki belépett a szobába nem hagyta hogy válaszoljak neki.
- Ezt majd Később megbeszélik. Most megkell titeket vizsgálnunk. - Megtisztították a sebem, elvégeztek rajtunk egy csomó vizsgálatot, és rákötöttek az infúzióra. A nővér valami átlátszó folyadékot injekciózott az infúziónkba.
- Mi az amit belerak? - Kérdezte Lili a nővértől.
- Fájdalomcsillapító. Nyugtató hatása van. Mindjárt érezni fogjátok.
- Ó hála isten! Mindjárt elájulok annyira fáj mindenem. És szédülök. - Mondta én pedig teljesen egyetértettem vele. Minden testrészem sajgott és a világ csak úgy forgott velem. A nővérnek igaza volt. Egy kis idő után éreztem ahogy a meleg szétárad a testemben. Kezdtem megnyugodni. A világ abbahagyta a forgást, de sokkal színesebb lett. Sokkal,sokkal színesebb. Nem is tudtam, hogy létezik Ennyi szín a világon.
- Ohh milyen színes!
- Mi? Micsoda? - Kérdezte Oli.
- Hát a világ! - Mondtam, mire a fiúk furán néztek rám. Vajon ők nem látják milyen színes itt minden? Talán csak,fekete fehérben látnak? Vagy csak egyféle színt látnak?
- Oh igen! És ez a sok foooooooooooorma! Itt egy kis kör ott meg egy háromszög.- Csicseregte Lili. A fiúk elöször értetlenül bámultak, aztán a nővérre néztek kérdőn.
- Várják meg amíg a gyógyszer rendesen kifejti a hatását.  Nemsokára bekell nekik adnom a következő adagot is. - Nézett az órájára.
- Ó te jó ég..- Dörzsölte meg a halántékát Oli.
- Az ég! Tényleg jó. De nem kék. - Mondtam neki.
- Ez egy nagyon hosszú este lesz. - Sóhajtott Bence.
- Bence nyugodtan hazemehettek. Semmigond. Mi itt leszünk.- Mondta.
- Még egy kicsit maradunk. - Mondta Bence. Olyan dallamos a hangja. Hát persze! Hiszen ők a Bytheway!
- Olyan széééép a hangotok! Nem akartok énekelni valamit? - Kérdeztem. - Mondjuk az if the world would endet? Azt imádom! Hogy is van? Don't be afraiid, Just close your eyes and hold my haaaaaaand. Valami nemtom hogy van aaand i'll be happy even if the world would eeeeend. - Énekeltem.
- Ajjjn megint fáj. Annyira,fáj. - Mondta szomorúan Lili Késöbb.
- Nemsokára jön a nővér. - Sóhajtotta Ya Ou.
- De mikor? Sokára?
- Nem, mindjárt jön. - Ígérte Ya Ou.
- De mennyi idő? Mondjuk 50 másodperc? - Kérdezte Lili.
- Igen lehet.
- Oké. Egy, megérett a meggy. Kettő, csipkebokor vessző, - szavalta Lili Oli és Ya Ou pedig egymásra néztek és felsóhajtotak. Lehet hogy nemtudják ennek a szövegét. - Három, te vagy az én párom! - Mutatott Lili Ya Oura, és rákacsintott. - Négy....
- Na hogy vagyunk? -Lépett be a nővér.
- Ohhh már megint nagyon fáj. - Mondta Lili, mire a,nővér megint valami folyadékot fecskendőzött az infúzióba. - Uhhh megint jön az a meleg. Mostmár nem fáj. - Szólt Lili kicsivel Később.
- Na ki? - Fordultam Olihoz.
- Hogy hogy ki?
- Hát ki az?
- Mi?
- Nem, hanem ki. Ki az?
- Nemtudom. - Válaszolta furán Oli.
- De ki az aki kopog?
- Nem kopog senki.
- De. De ki az?
- Nem tudom.
- De kérdezd meg hogy ki kopog. - Mondtam, mire Oli felsóhajtott.
- Najó, ki kopog?
- Cut.
- Cut? Az ki?
- Huncut vagy néha! - Mondtam aztán felnevettem.
- Itt is van a,doktor úr. - Mosolygott a nővér.
- Szóval Betti ugye? - Kérdezte tőlem a doktor, mire meglepődtem és suttogva azt kérdeztem:
- Maga honnan tudja a nevemet?
- Megnéztem az űrlapodat. - Suttogta vissza a doki, mosolyogva.
- Ja értem.
- Szóval Bettina. Most összefogom varrni a sebedet.
- Hátjó. Csak tessék.
- Köszönöm hogy megengeded. - Mosolygott az orvos és az ágynak arra az oldalára állt, ahol egy kis asztal, volt, rajta mindenféle dologgal. Felvett egy injekciós tűt, és még milött feleszmélhettem volna, belémszúrta.
- Áú! Hát ez eléggé fájt. - Jelentettem ki.
- Sajnálom. De ezt azért kellett beadnom, hogy ne érezz fájdalmat miközben összevarrom a sebed.
- Ja értem az más. -  A nővér mindenféléket pakolt az asztalra, majd az orvos megfogott egy tűt és felém hajolt vele, mire reflexből elhajoltam.
- Ígérem hogy semmit nem,fogsz érezni! - Mondta az orvos. Kétségbeesetten Olihoz fordultam, ő pedig azonnal odajött a másik oldalamra és megszorította kezemet. Jó erősen becsuktam a,szemem és vártam az éles fájdalmat.
- Mikor kezdi? - Kérdeztem még mindig csukott szemmel és közben Oli kezét szorítottam.
- Már rég elkezdtem. - Válaszolta az orvos.
- Tényleg? - Kinyitottam a szemem.Nahát de érdekes! Tényleg nem,érzek semmit.
- Kérlek most maradj nyugton rendben? - Kérte az orvos. Közben Lilivel is vizsgálatokat végeztek és miután összevarták  a sebem, hirtelen nagyon álmos lettem. Próbáltam nyitva tartani a szememet, de végülis álomba merültem.
***
Valaki megnyugtatóan simogatott és lágy dallamot énekelt. Lehet hogy csak álom volt de az is lehet hogy nem. De nem mertem kinyitni a szemem, mert féltem hogyha kinyitom, abbamarad a lágy dallam. Ezért inkább csak hagytam hogy a simogató ujjak és a halk dallam ismét álomba ringasson. Álmomban egy kocsiban ültem, aztán a kocsi megcsúszott az úton és nekihajtott egy fának. Lili mellettem feküdt és hiába beszéltem hozzá nem válaszolt. Meg se mozdult. Fuldokoltam. Levegőért kapkodva fölültem az ágyon, és pánikba estem mert nem tudtam hol vagyok. Aztán a sötét szobában megláttam Olit aki az ágyam mellett ült, a fejét a lábam mellé hajtotta. Aztán amikor álmosan fölemelte a fejét rögtön éber lett, amint észrevette, hogy pánikbaesve nézek rá.
- Betti!  Nyugodj meg itt vagyok! Shhssss..- Csitított és megnyugtatóan simogatott. A mellettem lévő ágyon Lili feküdt az ágya mellett egy széken Ya Ou aludt. Abbahagytam a zihálást, lassan kezdtem normálisan lélegezni. - Nyugodj meg tündérem. Itt vagyok. Itt vagyok. - Suttogta Oli és megpuszilt. Megpróbáltam kényelmesen elhelyezkedni az ágyban de minden testrészem,tiltakozott a mozdulatsor ellen. Hanyatt feküdtem és megfogtam Oli kezét.
- Itt maradsz? - Suttogtam erőtlenül.
- Nem megyek innen sehova. Itt leszek végig melletted. - Mondta és megpuszilta a kézfejemet. Megnyugodtam és újra lehunytam a szememet.
***
Lassan nyitottam ki a szememet. Világos volt a szobában. Nem láttam magam mellett Olit, amitől Megijedtem. Aztán megpillantottam Bencét, aki amint észrevette hogy ébren vagyok, mosolyogva jött oda hozzám.
- Jó reggelt! Hogy vagy?
- Hol van Oli? - Kérdeztem.
- Az elöbb ment ki. Megpróbálja távol tartani a sajtót. Nem engedjük hogy bejöjjenek hozzátok, de elég makacsok. Ya Ou és Oli ezért adnak Nekik egy interjút hátha attól lenyugszanak. - Mondta.
- Itt a kávéd. - Lépett be Sziki a szobába. - Ohh szia Betti. Hogy vagy?
- Fáradtan. - Válaszoltam, majd a fiúkra néztem akik szintén nagyon fáradtnak tűntek. - Egész végig benn voltatok? - Kérdeztem döbbenten.
- Hát mi Szikivel tegnap este fél 11 körül hazamentünk. Most pedig kábé egy félórája jöttünk be.
- Oli és Ya Ou viszont nem mozdultak mellőletek.- Mondt Sziki. A szobába két tálcányi étellel lépett be egy nővér és mosolyogva fordult felém.
- Hogy vagy kedvesem? - Kérdezte, majd Letette a mellettem lévő asztalra az egyik tálcát,a másikat pedig Lilijére, aki elkezdett mocorogni, aztán kinyitotta a szemét. Kiemelte a takaró alól a kezét és értetlenül bámult a befáslizott karjára.
- Bekellett kötnünk a karodat. Csúnyán beütötted de nem tört el. - Mondta a nővér Lilinek. Ránéztem a mellettem lévő ételre és felfordult a gyomrom. Undorodva arrébb toltam a tálcát.
- Kedvesem, enned kellene valamit. - Nézett rám a nővér.
- Nincs étvágyam. - Mondtam és hátradőltem. Az ajtóban Megjelent Ya Ou és amikor meglátta, hogy Lili ébren van rögtön odasietett hozzá.
- Na hogy érzed magad? - Kérdezte Lilitől.
- Mindenem fáj. - Mondta Lili. - Nézd! - Felemelte a befáslizott karját és odamutatta Ya Ounak.
- Igen láttam. - Mondta Ya Ou és megpuszilta Lilit. - Figyelj csak..elkellet mondanom a sajtónak hogy együtt vagyunk. Nagy nehezen, de sikerült őket leráznunk. Egy ideig. Ugyanis most az az új szenzáció, hogy a Bytheway két énekesének autóbalesetet szenvedett a barátnője.
- Hát..legalább nem kell titkolóznunk. - Mondta Lili. Ya Ou bólintott, aztán rámnézett és kedvesen elmosolyodott.
- Hogy van a fejed?
- Hát..már nem fáj olyan borzasztóan. Már csak egy kicsit sajog. - Válaszoltam.
- Hát lányok, rendesen ránk ijesztettetek. - Mondta Ya Ou. Iszonyúan fáradtnak tűnt.  Belépett Oli, aki ugyanolyan fáradtan festett mint Ya Ou. Mosolyogva odajött hozzám.
- Na Oli mit mondtak a rendőrök? - Kérdezte tőle Sziki.
- Elmondták mi okozta a baleseteteket. Az autó ami belétek hajtott tele volt részeg tinikkel. A sofőr is ittas volt. A taxisofőrötöket át vitték az intenzív osztályra. És a másik kocsiban lévőek közül is kettőt az intenzívre kellett vinni. Azt mondták a mentősök hogy óriási szerencse hogy bevoltatok kötve és hogy a sofőrötök egy kicsit kitudott térni az útból. Ha nem elég gyors ki is repülhettetek volna a szélvédőn. - Mondta Oli, ennek hallatára pedig megint rosszúl lettem. A nap folyamán még párszor megvizsgáltak, fölírtak gyógyszert, aztán este hazaengedtek minket. Beszálltunk Ya Ou kocsijába, és a Fiúk kijelentették, hogy biztos hogy nem hagynak minket egyedül éjszakára, ezért az a döntés született, hogy én Olinál alszom, Ya Ou pedig a mi lakásunkon. Amint beértem Olivér hálószobájába, pizsamába öltöztem és befeküdtem az ágyba. Oli bebújt mellém és szorosan megölelt.
- Rohadtul megijesztettél. - Suttogta a hajamba. - Amikor Bence mondta hogy autóbaleseted volt,azthittem megfogok őrülni.  - Suttogta mire megfordultam és a kezembe fogtam az arcát.
- Itt vagyok. Jól vagyok. - Oli megcsókolt és még jobban szorított magához.
- Szeretlek! - Suttogtam.
- Szeretlek! - Mormolta a nyakamhoz. Lehunytam a szemem és úgy éreztem sehol nem lehetek ennél nagyobb biztonságban, mint itt Oli karjaiban. Magamban hálát adtam az égnek, hogy nem lett se Lilinek sem nekem semmi komoly bajom annak ellenére hogy egy hajszálon múlott az életünk.

25. fejezet

25.fejezet

- Jó majd beszélek vele. – Mondta sokadszorra Oli, miközben a kanapéján ültünk éd filmet néztünk.  Vagyis a film csak háttérzajnak ment, mert a ma délután történtekről magyaráztam neki.

- De nemcsak úgy mondod ugye?

- Tündérem. Mondom, hogy majd beszélek vele.

- Jólvan. Csak…Lilinek én hiába beszélek. És hidd el, ami ma történt az csak a kezdet.  – Mondtam határozottan.

- Figyelj. Szerintem sem volt túl jó ötlet, hogy pont interjú elött csinálták de….

- Egy níilvános épületben Olivér! – Akadtam ki, de ahelyett hogy egyetértene a felháborodásomban, csak furán nézett maga elé és beleharapott a szájába.

- Mi az?

- Hm?

- Öööö..van valami amit nem mondasz el?

- Mi? – Kérdezte , mintha nem  hallotta volna.

- Mért nézel így?

- Mármint hogy?

- Hát így! Ilyen….furán. Szerinted rendben van hogy nyílvános helyen estek egymásnak az interjútok elött?

- Nem, az egyáltalán nincs rendben hogy az interjú elött csinálták, de az hogy nyílvánosan az azért még nem főbűn.

- Nah mi az neked is voltmár részed ilyen élményben vagy mi? – Kérdeztem viccől, de amikor nem kaptam választ, döbbenten Olihoz fordultam. – te már csináltad nyílvánosan?

- Jó, igen. De mért van ezzel akkora bajod?

- Nem konkrétan azzal van bajom hogy nyílvános, hanem hogy Ya Ou híres és iszonyú nagy botrány lehet abból ha rajtakapják őket. – Válaszoltam.

- Akkor mért akadtál ki azon hogy én már csináltam nyílvánosan?

- Nem akadtam ki.

- Egy kicsit se? – Nevetetett ki.

- Nem. egyáltalán nem érdekel kivel csináltad egy bevásárlóközpont  vécéjébe.

- Nem bevásárlóközpont volt hanem…

- Nem akarom tudni, kössz. – Szakítottam félbe és durcásan fölhangosítottam a TV-t.  Visszafojtott vigyorral figyelte ahogy megpróbálom beállítani s megfelelő hangerőt, aztán összefontam a mellkasom elött a karomat és bámúltam magam elé.

- Ágival volt ugye? – Szólaltam meg két perc múlva.

- Azthittem egyáltalán nem érdekel. – Nevetett fel.

- Nem is. – Válaszoltam, de három perc múlva ismét megszólaltam. – Ez még az elött volt, hogy megalapítottátok a Bythewayt vagy már utána?

- Tündérke. Mért olyan fontos ez? Azt mondtad nem akarod tudni. Akkor most akarod vagy nem?

- Nem tudom. – Mondtam durcásan.

- Najó, ha nem mondom el ezen fogsz kattogni egész héten. – Sóhajtott. – Még gimiben történt. Azzal a lánnyal amolyan…barátság extrákkal kapcsolatban voltunk semmi több.

- Értem. – Mondtam, aztán sóhajtottam egyet. – csak..ne felejts el beszélni Ya Ou val.

- Rendben . – Ígérte meg.

¤¤¤

Mikor reggel hazaértem, ledobtam a kanapéra a táskámat és a dzsekimet, aztán a fürdőszoba felé vettem az irányt.  Kinyitottam aztán ijedtemben hátraugrottam.

-          - Jesszusom! Rohadtul  megijedtem.  – Mondtam az elöttem álló vizes Ya Ounak, akinek a derekán csak egy törölköző volt.

-         - Bocsi.  Lili azt mondta hogy lefürödhetek, mert azthittük, hogy csak késöbb jössz.

-           - Öhm… persze nem gond, akkor én most…megyek.  – Mondtam, aztán becsuktam az ajtót és átmentem Lili szobájába.

-          - Lili! . Suttogtam.

-          - Ohh Szia!  - Köszönt boldogan.

-          - Majdnem szívbajt kaptam amikor benyitottam és egy félmeztelen Ya Out találtam a fürdőben.

-          - Jah izé, bocsi, de nemsokára kell mennie az irodába a menedzserükhöz. Már nem lett volna ideje hazamenni és lezuhanyozni.

-          - Nem gond. Csak…meglepődtem. Amúgy..akkor minden oké?

-          - Sokkal jobb mint oké! Ráadásul ma beszélgettünk arról, hogy akkor most hogyan adjuk be a sajtónak meg minden. Mindketten egyetértettünk abban, hogy a titkolózás hosszútávon nemjó ötlet, tekintve hogy hogy jártatok Olival. Úgyhogy elöször nyílvánosan bejelentik a szakítást. Ha rákérdeznek a mai interjúban, akkor elmondja hogy már nincsenek együtt Barbival, megvárjuk amíg kicsit lecseng a felhajtás, aztán majd meglátjuk hogy hogyan mondjuk el.

-          - Hát ennek örülök. – Mosolyogtam rá.

-         -  Lili! Mennem kellene. – Nézett be a már fölöltözött Ya Ou a szobába.

-          - Oké. – Mondta Lili, aztán Ya Ou odament hozzá és búcsuzóul megcsókolta. A csókjuk kicsit tovább tartott mint amire számítottam, így megköszörültem a torkom és jeleztem hogy én is ittvagyok, mielött elfelejtenék.

¤¤¤

-          - Azta! Leárazások vannak mindenhol! Hallod muszáj elmennünk vásárolni, kellenek tavaszi cuccok! – Kiáltott Lili másnap délután.

-         -  Hát nemtudom. Nekem most már  csak az a pénz van ami maradt a gyakornoki állásból. Nem biztos hogy elkellene költenem az összeset.

-           - Holnapután mész úgyis állásinterjúra nem? Nekem meg maradt a félretettből. Amit épp ilyen esetekre tettem félre.

-          - Mért ez milyen eset?

-          - Kellenek tavaszi meg nyári cuccok! Leárazás van!

-          - Jó rendben. De nem, költekezünk ész nélkül, csak azt vesszük meg amire tényleg szükségünk van.!

-          - Ja multkor is ezt mondtad, aztán több ruhát vettél  mint én.

-          - Akkor még volt munkám. És te is kereshetnél újra valami melót, mert az anyukád és az én anyukám  megint lefognak cseszni hogy az egész rezsit ők fizetik.

-          - Jó majd ha hazajöttünk keresek valamit. Na de menjünk már mielött alkapkodják az összes jó cucot.

-          - Ez szerinted milyen? – Kérdezte Lili és kijött egy türkiz ujjatlan ingben.

-          - Uhh tök jó! Nagyon jól áll. És az enyém? – Kérdeztem és kijöttem az öltöző fülkéből egy barackszínű szoknyában.

-          - Uhh ezt mindenképp vedd meg rohadt jó! – Délután egyik boltról jártunk a másikra, az akciós darabokat keresve. Mire végeztünk már kezdett besötétedni.

-          - Áhh Betti én rohadt fáradt vagyok és nincs kedvem cipelni ezeket. – Emelte fel a kezében lévő szatyrokat.

-          - Én is nagyon fáradt vagyok. De Oliék még dolgoznak, ugyhogy ők nemtudnak hazavinni. Hívunk egy taxit?

-          -Ahha légyszi. Nem érzem a lábam. – Mondta majd leült a mellettünk lévő padra. Én is leültem mellé, közben pedig hívtam egy taxit. Őt perc mulva jött is a taxi, mi pedig beültünk a hátsó ülésre.

-          - Nah de megérte a fáradságot. –Néztem a szatyrokra.

-          - Jah viszont most egy ideig nem költekezhetünk.

-         -  De most komolyan. Ez a ruha mindet megért.  Ya Ou szívinfarktust kap ha meglát ebben.  – Emeltem ki a szatyrából a lila nyári ruhát.

-          - Hát azt majd meglátjuk. Ahj basszus ha hazaérünk befekszem az ágyba és holnapig felsem kelek.

-          - Egyetértek.  Amúgy..láttad a netet? Ya Ou és Barbi szakítása az új szenzáció.

-          - Jah láttam. Várunk még egy kicsit, aztán Ya Ou majd közli a hírt, hogy van már barátnője.

-          - Szegény rajongók. Alig örülhetnek hogy szingli életük szerelme, már rögtön el is happolod előlük. Na szép. 

-          - Hát most mit mondjak? Zseniális ötlet volt, hogy szökj be a hátsó bejáraton azon a koncerten.

-          - Igen, zseniális vagy. – Nevettem, aztán hátradőltem a kocsiban. Ezután minden olyan  gyorsan történt . Láttam ahogy a szemközti kocsi lefordul az útról és egyenesen felénk tart. Ahogy  a sofőrünk megpróbál kitérni az útjából.  Reflexből megragadtam Lili karját és még láttam ijedt tekintetét mielött az autó belénk hajtott. A fejem nekicsapódott az ablaknak, majd előrecsuklott , és bevertem az ülésbe. Aztán mintha csak áram szünet lett volna hirtelen nem láttam mást csak feketeséget.

24. fejezet

24.fejezet

Lili szigorúan nézett rám, úgyhogy abbahagytam a nevetést, ő pedig  visszafordult Ya Ouhoz.
- Na álljunk csak meg.  Mikor szakítottál Barbival? - Fonta össze maga elött a karját.
- Körülbelül két hete. Már elöbb akartam, de mindig valamelyikőnk nem ért rá. Aztán bejött a stúdióba, és szakítottam vele.
- Két hete szakítottatok amikor bement a stúdióba? Akkor meg mi volt az a smárolás talán búcsúcsókot adott vagy mi? - Nézett Ya Oura felháborodottan.
- Nem én csókoltam meg hanem ő engem mert beakarta bizonyítani hogy még működik köztünk a dolog. de én.....várj....te honnan tudsz erről? - Kérdezte Ya Ou és elöször Lilire, majd Olira nézett.
- Ne nézz rám én nem mondtam nekik semmit. - Emelte fel védekezően a kezét Olivér. Lili ijedten rámnézett én meg elhúztam a számat. Ajjaj lebuktunk.  Olivér és Ya Ou kérdőn rámnéztek, mire elkaptam a pillantásom és Lilit figyeltem.
- Ha senki nem mondta el nektek akkor honnan tudtál arról a csókról? - Nézett Ya Ou Lilire.
- Én...én csak elkísértem Bettit, a stúdióba amikor megláttunk titeket. - Felelte Lili, de sajnos belepirult a hazugságába.
- Szóval elkísérted Bettit.. - Mondta Ya Ou, de inkább kérdésnek hangzott mint kijelentésnek. A tekintetét rám emelte és felhúzta az egyik szemöldökét. Lili is rámnézett és arra várt, hogy megerősítsem a sztoriját. Feszengve kapkodtam közöttük a fejemet.
- Izé..engem hagyjatok ki ebből. - Mondtam és egy lépést hátráltam. Lili összehúzott szemekkel nézett rám, Ya Ou pedig amolyan "Na elég a kamuzásból halljuk az igazat" tekintettel nézett Lilire. A barátnőm sóhajtott egy nagyot, majd a tekintetét újra Ya Oura emelte.
- Jó oké, igazából Betti kísért el engem. Én akartam odamenni.
- És mégis mért akartál odamenni? - Lépett közelebb Ya Ou.
- Azért mert egy idióta vagyok, és azthittem hogy talán megpróbálhatnánk, hogy működik e köztünk e ez a.....dolog. Aztán láttam ahogy csókolóztok Barbival....
-  Már mondtam hogy nem én csókoltam meg hanem ő engem.  És azt a részt nyilván nem láttad, amikor eltoltam magamtól, és szakítottam vele. Elakartam mondani másnap, amikor besétáltál mint valami szupermodell, de te hozzám se szóltál, aztán meg flörtöltél azzal a pultos sráccal és akkor rájöttem hogy az agyaymra próbálsz menni, amitől olyan ideges lettem hogy beszálltam a játékba és....várj. Azt akarod mondani hogy ez az egész ki tud jobban a másik agyára menni hülyeség nem kellett volna, ha nem érted félre a helyzetet? - Kérdezte döbbenten Ya Ou. Lili beleharapott az ajkába, aztán elkezdett nevetni, Ya Ou pedig zavartan nézte.
- Te most rajtam nevetsz? Hátjó ezt a jelenetet nem egészen így képzeltem. - Túrt bele a hajába Ya Ou. - Ha még átszeretnéd gondolni, akkor oké, csak ha már úgyis... - Kezdett magyarázkodni, de  Lili félbeszakította ugyanis miután abbahagyta a nevetést egy lépéssel elötte termett, a tarkójánál fogva lehúzta magához és megcsókolta.  Ya Ou elöször ledöbbent, aztán lehunyta a szemét, és közelebb húzta magához Lilit. Tátott szájjal bámultam, aztán a többiekre néztem. Bence amolyan nah végre stílusban felsóhajtott, Panni vigyorogva  nézte őket, Sziki és Oli pedig elégedetten néztek össze. Aztán pár perc múlva Oli megköszörülte a torkát.
- Srácok nagyon örülünk nektek, de ezt majd kettesben folytassátok. - Mondta mire, Ya Ou és Lili kissé elhúzódtak egymástól.
- Na ja, mert Bettivel ti annyira visszaszoktátok fogni magatokat. - Nevetett Ya Ou.
- Szóval szerinted úgy nézek ki mint egy szupermodell? - Kérdezte Lili Ya Outól, amikor az öltözők felé mentünk.
- Ezt megjegyezted mi? - Röhögött Ya Ou. Mosolyogva figyeltem őket, aztán eszembe jutott valami és Olivér felé fordultam.
- Te tudtál Barbi és Ya Ou szakításáról??
- Igen - Bólintott.
- Akkor meg mért nem mondtad el?!
- Elakartam, de te mondtad, hogy nem akarsz róla hallani és hogy ne beszéljünk többet Ya Ouékról. - Mondta a homlokát ráncolva.
- De gondolhattad volna, hogy EZT tudni akarom.
- Bocs, de én azthittem, hogy amikor azt mondtad nem akarsz Ya Ouékról hallani az azt jelenti, hogy nem akarsz róluk hallani.
- Ajj de tudhattad volna, hogy akarok róla tudni.
- Tündérem. Ha azt akarod, hogy valamit mondjak el, akkor legközelebb ne kérj arra, hogy hallgassam el előled a dolgokat.
- Jesszusom Olivér nő vagyok! Nagyon sokszor az ellenkezőjét gondolom annak amit mondok!  - Forgattam a szemem mire Olivér fölnevetett.
- Én meg pasi vagyok. Mi szó szerint vesszük a dolgokat.  - Mondta aztán nevetve magához húzott és megpuszilta a homlokom.
- Mi olyan mulatságos? - Kérdezte Ya Ou a kocsiban a mellette ülő Lilitől, miközben a lakásunk felé vezetett.
- Semmi- Kuncogott Lili. - Csak olyan vicces az egész helyzet. Hogy két hétig agyon csesztettük egymást tök fölöslegesen.
- Hát már ideje is volt hogy abbahagyjátok. - Mondtam a hátsó ülésről, miközben nekidőltem Olivérnek. - Tök fárasztó volt hallgatni ahogy újabb és újjab terveket szősz.
- Fárasztó?! - Fordult hátra a barátnő. - Mégis ki virrasztott melletted amikor VALAKI - nézett nyomatékosan Olira. - miatt éjszakákat sírtál át?
- Igaz. Nem szóltam! - Mondtam gyorsan, amikor visszaemlékeztem azokra a borzalmas estékre.
- Te éjszakákat sírtál át miattam? - Kérdezte hirtelen elkomolyodva Oli.
- Dehogy! Lili túloz....csak egy egészen kicsit sírtam. - Mondtam, de természetesen mindneki tudta, hogy füllentek. Oli átkarolt és megpuszilta a halántékomat. Ya Ou megállt a kocsival a lakásunk elött, aztán Lilihez fordult.
- Lili nem akarsz átjönni hozzám? Hogy rendesen megbeszéljük a dolgokat.
- Rendben. -  Felelte elgondolkodva Lili. - De elöbb beviszem a cuccom.  Betti jössz?
- Ahha. Csak akkor Oli te nem maradsz kicsit itt?
- De. - Mondta és már ki is akart szállni a kocsiból de megállítottam.
 - Addig várj itt mindjárt jövünk.
- Oké. - Válaszolta visszafojtott mosollyal. Ezek szerint vette az adást, hogy elöször tartanunk kell egy rövid lányos beszégetést. Mikor beértünk a lakásba, elöször csak vigyorogva néztünk egymásra aztán egyszerre kezdtünk el sikongatni és ugrálni, mint az igazi tinilányok.
- Úristen elhiszed ami ma történt?
- Basszus gondoltad volna, amikor ideköltöztünk, hogy fél év  múlva, miénk lesz a világ két legjobb pasija?!
- Najó huh nyugodjunk le mert lennt várnak ránk a srácok majd ha visszajöttél normálisan megbeszéljük. - Mondtam.
- Oké..igaz. Úrsiten nem hiszem el. Najó menjünk le. - Miután elköszöntünk Liliéktől és beértünk a lakásba rögtön egymásnak estünk, ugyanis már egy ideje nemjutottidőnk egymásra, mivel vagy ottvoltak a többiek is vagy Oli dolgozott, vagy pedig én voltam benn suliba. Levettük egymásról a ruhákat, pontosabban Oli egész egyszerűen széttépte az ingem, mert nem akart vesződni a gombokkal, de nem érdekelt, hogy tönkretette a felsőm, csak ledobtam a földre és behúztam Olit a szobámba.
***
Reggel amikor Olihoz akartam volna bújni csak az üres ágyat tapogattam magam mellett. Fölkeltem és követtem az isteni illatokat amik a konyha felöl jöttek. Az apró konyhában Oli ment jobbra-balra, az asztal megterítve rajta mindenféle ennivalóval. Odafutottam hozzá és hátulról átöleltem a derekát.
- Ezt mért kapom?
- Kell lennie bármiféle oknak hogy reggelit csináljak a barátnőmnek?
- Nem..csak ..néha elefelejtem hogy te vagy a világ legédesebb pasija.- Adtam neki egy gyors csókot, aztán leültem az asztalhoz és megpakoltam a tányéromat mindenfélével. Épp a konyhában pakoltunk, amikor nyílt az ajtó és egy nagyon kócos Lili lépett be rajta.
- Sziasztok! - Köszönt boldogan.
- Szia! - Rohantam oda hozzá. Te hogy hogy csak most jössz és mi..várj.  - Mondtam aztán Olihoz fordultam. - Szeretlek, de most el kell menned.  - Mondtam, mire kérdőn nézett ránk aztán elröhögte magát.
- Oké akkor...
- Ya Ou elhozott, azt mondta lennt megvár téged. - Szólt közbe Lili. Miután kitessékeltemOlit a lakásból, leültünk a kanapéra és izgatottan fordultam Lilihez.
- Naaaaa?? Minden oké? Mindent megbeszéltetek?
- Ami azt illeti nem túl sokat beszélgettünk.... - Pirult el, mire elnevettem magam.
- Ez érthető amilyen izzás volt köztetek az elmúlt napokban. És milyen volt?
- Fantasztikus!  Még Danival sem volt soha ilyen jó... - Mondta lelkesen. Dani a volt barátja akivel másfél évig  jártak és aki állítólag a lepedő ördöge volt. Nos úgy néz ki Ya Ounak sikerült elnyernie ezt a címet Lilinél.  - Ya Ou annyira...én nem is gondoltam volna hogy ennyire...heves tud lenni. Úrsiten alig hiszem el hogy megtörtént a tegnap este. - Sóhajtotta és hátradőlt a kanapén.
***
Szerda délután Lilivel úgy döntöttünk meglepjük a fiúkat és bemegyünk a stúdióba.
- Biztos nem zavarunk? - Kérdeztem miután üdvözöltük a srácokat.
- Dehogy, viszont nemsokára lesz itt egy interjúnk. - Mondta Oli.
- Oké akkor megvárjuk. - Mondtam aztán Lilivel bementünk az üvegfal mögé, ahol rajtunk kívül még voltak páran, (a pasas aki multkor is bennt volt, egy két asszisztens, meg egy öltönyös pasi)  és hallgattuk ahogyan a fiúk énekelnek. Nagyon jók voltak mint mindig. Ya Ou és Lili folyamatosan egymással szemesztek, aminek következtében Ya Ou egyszer eltévesztette a szöveget, és újra kellett venni azt a versszakot ezért a teremben jópáran mérgesen pillantottak Lilire. Aztán tartottunk egy kis szünetet. Olivér lement valami kajáért, én meg odamentem Szikihez és Bencéhez, akik megkértek hogy videózzam le őket, ahogy rajongóknak küldenek üzenetet. Mikor vége lett a videónak Ya Ou közölte hogy ő is lemegy, vesz valami kaját.
- De siess Ya Ou mert nemsokára jön a riporter. - Kiáltott utána Bence, de Ya Ou szerintem már nem hallotta. Épp Szikivel és Bencével csináltunk vicces képeket a telefonomra, amikor  észrevettem hogy Lili kimegy a stúdióból.
- Lili! Hova mész? - Kiáltottam utána.
- A mosdóba. - Mondta, aztán becsukta maga mögött az ajtót. Olivér  visszajött egy nagy szendviccsel, aztán amikor meglátta, hogy fotózom a srácokat ő is azonnal rajta akart lenni a képeken.
- Hol van Ya Ou? Mindjárt itt lesz a riporter. - Mondta Oli és a karórájára nézett.
- Azt mondta lemegy, vesz valami kaját. - Mondta Sziki. Pár perc múlva megérkezett a riporter nő, meg egy kamerás és Ya Ou még mindig nem volt sehol.
. Mikor ment el Ya Ou? - Súgta nekem Olivér.
- Kábé negyed órája.
- És hol van Lili?
- A mosdóban.
- Mióta?
- Hát olyan........negyed órája. - Mondtam hirtelen megvilágosodva.
- Srácok mikor kezdhetjük az interjút? - Kérdezte a riporter nő, kis idő mulva miután beállították a kamerát, és elrendezkedtek a teremben.
- Rögtön, csak Ya Ounak elkellett intézni egy telefont. Mindjárt jön.  - Mondta Bence.  Két három perc múlva megjelent Ya Ou. Az inge kissé gyűrödt, a haja összevissza állt, az arca kipirult.  Najó ilyen nincs. Ezek nem normálisak. Ya Ou meglepődve sietett oda a fiúkhoz, amikor rájött, hogy mindenki rá vár. A riporter elmondta a szokásos kezdő szöveget, aztán a srácokhoz fordult.
- Nocsak Ya Ou elég kifulladtnak tűnsz. Ilyen fárasztó dolgozni az új dalon, vagy csak nem aludtad ki magad? - Kérdezte a riporter, Ya Ou pedig zavartan nevetve a hajába túrt.
- Hát talán mindkettő. Mostanában rengeteg dolgunk van és természetes ha kicsit elfáradunk, de természetesen mindet megteszünk hogy a rajongóink elégedettek legyen a  teljesítményünkkel. - Mondta Ya Ou. Közben bejött Lili is a terembe és odaállt mellém, közben pedig a szénaboglyává átalakult haját fésülgette az ujjaival. Ugyanolyan kipirult volt mint Ya Ou, csak az ő haja még borzalmasabban állt. Bárki akinek van egy csepp esze tudhatja mit művelt a barátnőm.
- Te esküszöm nem vagy normális. - Sziszegtem neki.
- Ne reagáld túl a dolgot. - Forgatta a szemét. Mivel suttogásnál nem mertem hangosabban beszélni, nehogy valaki meghallja amit mondunk, ezért kihúztam Lilit a folyosóra.
- Neked teljesen elment az eszed?! - Néztem rá döbbenten.
- Ugyan Betti ne csináld itt a feszkót.
- De ez egy nyílvános épület! - Akadtam ki.
- Tudoooooooom! Hát nem izgi? - Nézett rám csillogó szemekkel.
- Ráaádsul az interjújuk elött?! Mégis mit gondoltatok?!
- Nem gondolkodtunk. Egyszerűen csak megtörtént.
- Ahha egyszerűen csak egymásnak estetek a folyosón nemtörődve a következményekkel és azzal, hogy bárki megláthat titeket?!
- Ami azt illeti a mosdóban történt. És nem volt bennt senki. - Javított ki.
- te jó isten Lili te tudod mekkora botrány lett volna ebből ha valaki rajtakap titeket?
- De nem így lett. Szóval ne idegeskedj oké? Amúgymeg ti is kipróbálhatnátok Olival egyszer nyílvános helyen. Olyan izgalmas!  - mondta vigyorogva. Aztán visszament a stúdióba én pedig egy nagyot sóhajtottam. Nagyon jól ismerem Lilit, és pontosan tudtam, hogy ha egyszer szerelmes akkor fékeszhetetlen.

23. fejezet

23. fejezet

- Nem igaz hogy egyetlen normális fürdőruha nincs itt! - Kiabálta ki Lili az öltöző fülkéből.

 - Már vagy egy milliót felpróbáltál. - Válaszoltam és egy újabb darabot nyújtottam be neki.

- De megkell találnom a tökéleteset. Az egész tervem a fürdőruhán múlik. - Mondta és egy pillanatra kihajolt a fülkéből.

- Egyébként hogy is akarod kivitelezni ezt a zseniális tervet? - Kérdeztem.

- Ne szarkasztikuskodj. Majd meglátod hogy igazam lesz. Egyébként meg természetesen rajtad és Olin keresztül. Te szólsz Olinak hogy Jöjjön el velünk, de mivel én nem akarok gyertyatartó lenni, ezért meghívjuk a fiúkat is.

- És mivan ha nem érnek rá?

- Hát keresünk egy olyan időpontot, ami mindenkinek jó. Hmmm ez a kék nem is rossz. - Mondta mire benéztem a fülkébe.

 - Uhh ez nagyon jó. Legyen ez. - Azért még megnézek párat. Mennyi van még nálad?

- Három. Tessék itt egy lila. - Nyújtottam oda neki a fürdőruhát. - Szóval hogy tervezed? Besétálsz mint egy Victoria'a Secret modell Ya Ou pedig leesett állal bámul és könyörög hogy legyél az övé?

 - Igen valahogy úgy. - Válaszolt.

- És azután?

- Hogy érted?

- Tegyük fel hogy bejön a terved. Mi,lesz utána?

- Hogy hogy mi lesz? Nyerek és ez nekem elég. Meg a tudat, hogy Ya Ou élete végéig bánni fogja a napot amikor átcseszett. - Mondta aztán kinyújtotta a lila fürdőruhát. - Hoznál ebből egyel nagyobb méretben?

- Ahha. - A következő másfél órában oda vissza rohangáltam az öltöző fülke és a fürdőruha részleg közt, újabb és újabb darabokat szállítva Lilinek, aki végül összeállította a top 3-as listát.

- Najó.- Fordult felém a fülkében. - A kék legyen, a narancssárga, vagy ez a neon rózsaszín?

- Szerintem a rózsaszínt kizárhatjuk. - Feleltem.

- Oké, akkor marad a kék meg a narancssárga. Mit gondolsz?

- Nemtudom. Próbáld fel mindkettőt még egyszer.

- Na? - Fordult felém Lili a narancssárga bikiniben.

 - Szerintem legyen a kék.

- Biztos?

- Ahha. Jobban látszik, hogy milyen szép barna a bőröd. Meg sokkal,figyelemfelkeltőbb színe van.

- Oké meggyőztél. Akkor legyen a kék. - Mondta majd csípőre tette a kezét, a tükör felé,fordult és ravaszul elvigyorodott.

***

Délután Oli ágyában ülve hallgattam Olivér szuszogását, és azon gondolkodtam, hogy vajon,fölébresszem e. Ugyanis Lili a lelkemre kötötte mielőtt eljöttem, hogy megbeszélem Olival ezt a fürdő dolgot. Csakhogy nemtudtam hogy hogyan mondjam neki. Mondjuk: figyelj Oli lenne kedved velem és a fiúkkal eljönni egy fürdőbe, hogy Lili bosszút állhasson az egyik legjobb barátodon? Nem ez nemjó. Lehet hogy egyszerűen nem kellene említenem Lili tervét. Mondjuk: Hé Oli támadt egy ötletünk Lilivel. Elmehetnénk a fiúkkal együtt termálfürdőzni. Hmm..hát ez így nem is olyan rossz. Elkezdtem simogatni Oli hátát, mire mocorogni kezdett. Amikor elvittem a tenyeremet a hátáról egy álmos és durcás szempár nézett rám.

 - Bocsi hogy fölébresztettelek.

- Nembaj. De simogass még. - Mondta majd újra lehunyta a szemét. Újra elkezdtem simogatni a hátát és megköszörültem a torkom.

- Figyelj...

- Hmm?

- Nincs kedved elmenni valamikor egy fürdőbe?

- Mhmm.

- Dünnyögte.

- Ez igent jelent?

- Ahha. - Mormogta. De nem hangzott túl meggyőzőnek így tettem egy próbát.

- Nem veszünk közösen egy lakást?

- Ahha. - Mondta alig halhatóan. Najó azt se tudja miről beszélek itt.

- Tegnap Ádám felhívott. - Mondtam, mire kipattant a szeme, felült az ágyon és hirtelen nagyon ébernek látszott.

- Mivan?! Mégis mit akar? - Kérdezte dühösen, belőlem meg kitört a röhögés. - Szerintem ez nem olyan vicces. - Nézett rám én pedig még mindig nevettem.

- Bocsi. Csak..najó csak vicceltem nyugi nem hívott föl.

- Nem? - Kérdezte gyanakodva.

- Nem. Mondom hogy csak vicceltem.

- Igazán humoros vagy. - Mondta, mire újra felnevettem.

- Azért jó tudni hogy még mindig féltékenykedsz. - Mondtam és adtam egy puszit az arcára.

- Nem vagyok féltékeny. - Felelte,mire megforgattam a szemem.

- Nah mindegy. Azért hülyéskedtem,mert nem figyeltél amikor kérdeztem valamit.

- Mit?

- Nincs kedved valamikor elmenni egy fürdőbe? - Mosolyogtam rá szélesen, mire az arcomat fürkészte.

– De. Mikor gondoltad?

- Hát...öhm...- Lesütöttem a szemem aztán újra ránéztem és megrebegtettem a szempilláimat.

- Tündérem...nem akarod végre kibökni mit szeretnél?

- Arra gondoltam, hogy a srácok is jöhetnének..meg..meg Lili is.

- Szóval TE gondoltál arra hogy mind EGYÜTT Menjünk el,termálfürdőbe?

- Ahha. - Bólintottam.

- És ennek semmi köze ahhoz, hogy Lili és Ya Ou úgy döntöttek, hogy kikészítik egymást? - Kérdezte, mire nyitottam a számat hogy valami olyat mondjak ami nem,teljesen hazugság, de nem jutott eszembe semmi.

- Tündérke...azt hittem kihagyjuk magunkat a dologból.

- Ki is maradunk belőle. Csak tök jó volt amikor együtt mentünk el lézer harcolni és úgy gondoltuk csinálhatnánk még ilyen közös programokat. - Válaszoltam, de nem úgy nézett ki mint aki hitt nekem. - Ne már, figyelj, szaunázhatunk is meg minden. - Mondtam aztán hozzábújtam és egyik kezemmel a mellkasát kezdtem cirógatni.- Tök jó lesz. Hm?

- Oké, megbeszélem a srácokkal. - Sóhajtott. Mire vidáman a nyakába borultam, ezzel ledöntve az ágyra.

- Köszi. Ígérem nagyon jó lesz. - Mondtam és csókokkal borítottam be a vállát a mellkasát, az ajkát.

- Legközelebb nem hagyom hogy az ágyban beszéljük meg az ilyeneket. Itt túl sok Mindenre rátudsz venni. - Mondta két csók között.

- Kössz a tippet. - Mosolyogtam.

 - Najó tündérem. - Került fölém hirtelen és nézett le rám. - Lehetsz te akármilyen rafinált, és hiheted azt hogy mindent elintézel egy kis szempilla rebegtetéssel és egy bájos,mosollyal, az ágyban én vagyok a főnök. - Jelentette ki, mire felkuncogtam.

- Igenis uram! - Szalutáltam neki, mire elmosolyodott és megcsókolt.

***

- Még mindig nem hívott? - Kérdezte Lili másnap a suli menzán.

- Lili azt mondta hogy megbeszéli velük. Ne türelmetlenkedj.

- De már vagy ezer éve mondta.

- Tegnap. Tegnap szóltam neki.

- Vagyis volt 24 órája hogy megbeszélje velük. - Mondta miközben a villájával mutogatott amin egy darab krumpli,volt.

- Először is ne böködj felém a villáddal. És amúgy meg nyugi oké? Majd hív. Ne idegeskedj elfogunk menni a fürdőbe és kikészítheted Ya Out.

- Jólvan na. - Miután befejeztük az ebédet visszamentünk órára. Oli pont akkor hívott, mikor kicsöngettek az utolsó órámról.

- Szia!

- Szia tündérem. Na megbeszéltem a fiúkkal. Hétfő délután nincs dolgunk, úgyhogy ha nektek jó, akkor hétfőn mehetünk.

- Uhh szuper! Panniék is jönnek? - Kérdeztem, és reméltem hogy nem túl feltűnő hogy igazából azt akartam kérdezni: Barbi ott lesz?

- Nemtudom. De Sziki mondta, hogy Zsófi holnap elutazik, szóval ő nem tud jönni.

- Rendben. - Válaszoltam. - Akkor majd,még hívlak. Szeretlek.

 - Én is téged. - Mondta aztán leraktuk a telefont. Írtam egy sms-t Lilinek, hogy megvárom a buszmegállóba. Amikor odaért boldogan fordultam felé.

- Jó hír. Hétfőn megyünk fürdőbe.

- Uhh ezaz! Imádlak.

- Tudom - Emeltem fel az államat büszkén. - Ezek szerint már minden egyes lépését kidolgoztad az ördögi tervednek?

- Bizony. És nincs kegyelem.- Kacsintott rám.

***

A hétvége nekem is és Lilinek is nagyon lassan telt el. Nekem azért mert Oliék koncerteztek így egész hétvégén nem láttam, Lilinek meg azért, mert másra sem tudott gondolni, csak arra hogy hétfőn végre bosszút állhat Ya Oun. Aztán eljött a hétfő. Bence jött értünk kocsival, Oli mellette ült, úgyhogy mi Lilivel beültünk a hátsó ülésre.

- Panni nem tudott jönni? - Kérdeztem Bencétől.

- De. Fölvesszük a sulijánál. - Válaszolta. Miután fölvettük Pannit, indultunk a Lili által kiválasztott fürdőbe, és mikor odaértünk Sziki és Ya Ou már ott voltak a parkolóban. Megvettük a jegyet és elindultunk az öltözők felé. A srácok hamar kész lettek és már be is mentek a fürdőbe,mi meg Pannival Lilire vártunk.

- Na mehetünk. - Mondta mikor ki jött a fülkéből.

- Huhh.Nem,bízod a véletlenre. - Néztem a barátnőmre, akinek az alakján tökéletesen állt a kék fürdőruha, a haja pedig ami eddig kontyba volt, most enyhén hullámosan omlott a vállára.- Tiszta víz lesz a hajad. - Mondtam, bár egy fürdőben vagyunk szóval gondolom tisztában van vele.

- Tudom. - Bólintott elégedetten. Hááátjó. Akkor,nyilván a vizes haj is része a tervnek. Elindultunk megkeresni a fiúkat és ahogy körbenéztem a fürdőben arra gondoltam hogy jól tettük hogy hétfő délután jöttünk, mert egy tinilányt sem láttam akik autogramra vagy közös fotóra vadásznának, csak időseket, középkorú párokat és néhány,egyetemistát. Megpillantottuk Bencét és Ya Ou, t akik a cuccukat pakolták le a napozó székekre, Oli pedig már Szikivel ment be a medence felé. Odamentünk Bencéék mellé is leraktuk a törölközőnket. Ya Ou fölnézett és amint megpillantotta Lilit, nem nagyon tudta palástolni a döbbenetet az arcán. Megköszörülte a torkát, és próbált Bencére figyelni, aki Panninak magyarázott a szaunákról, de a tekintete újra és újra visszatévedt Lili dekoltázsára és a lábaira. Lementem a lépcsőn és odaúsztam Olihoz, aki magához húzott és megcsókolt.

- Kipróbáljuk majd a szaunát meg a gőzkabint? - Kérdeztem.

- Ahha.

- Na én átmegyek a finn szaunába. Jön valaki? - Kérdezte Lili fél óra múlva.

- Megyünk? - Fordultam Oli felé, aki bólintott. - Ti jöttök? - Kérdeztem a többiektől.

- Mi még egy kicsit maradunk Pannival. - Válaszolt Bence.

- Én jövök. - Szólt Ya Ou. - Sziki te is jössz? - Fordult Oli Szikihez.

- Naná. Nem maradok itt ötödik keréknek. - Intett Bencéék felé. Átmentünk a finn szaunába, ami egy nagy faház volt, a fürdő kinti részén és rajtunk kívül, csak egy idős házaspár volt bennt, de ők 5 perc után ki is mentek. Én már az első 2 percben azt hittem hogy elfogok ájulni a melegtől, de Szikin kívül ( aki velem együtt szenvedett a nagy hőtől) a többiek egész jól bírták. Lili hátrafeküdt a fapadon, haját kontyba fogta és kényelmesen elhelyezkedett.

 - Mikor jár már le a húsz perc? - Nyöszörögtem.

- Nyugi már csak 5 perc és kimegyünk. - Nézett Sziki a falon lévő órára. Mikor letelt az 5 perc kirohantam a szaunából és meg sem álltam a legközelebbi zuhanyzóig. Sziki beállt a mellettem lévőbe, Oli pedig a Sziki mellettibe. Mikor végeztem átadtam a helyemet Lilinek, aki kibontotta a kontyát, megrázta a haját és beállt a hideg víz alá. Ya Ours néztem, aki először meredten bámulta a zuhanyzó barátnőmet és a bőrén végigcsorduló vizet, aztán beállt Lili mellé a zuhanyzóba, felsőtestével a barátnőm felé fordulva.

- Uhh bemegyünk a gőzkabinba? Nincs bennt most senki! - Fordult felém Lili. Én pedig kérdőn Olira néztem.

- Mi Szikivel elmegyünk eszünk valamit. De ti menjntek. Majd ha végeztetek bennt találkozunk. - Mondta és megcsókolt, majd otthagytak Ya Ouval és Lilivel. Bementünk a kabinba, ami mindenhol csúszott a lecsapódott gőztől. Lili leült Ya Ouval szemben, és vizes haját egy oldalra fésülte a kezével. Én leültem közéjük, és gondolkodtam valami témán amivel megtörhetném a csendet.

- Szóóóval. Egész jó volt a lézerharc nem? Máskor is elmehetnénk. - Mondtam mosolyogva.

- Naná, imádok nyerni. - Válaszolta Lili, de nem rám nézett miközben mondta, hanem Ya Oura.

- Ami azt illeti, hagytalak nyerni.

- Mond mért nem tudod elfogadni hogy vesztettél?

- Még nem vesztettem. - Mondta Ya Ou féloldalas mosollyal.

- Ezt hogy érted? - Fonta össze a mellkasa előtt a karját Lili.

- Sehogy. - Legyintett Ya Ou. Lili meredten bámult maga elé, Ya Ou pedig szórakozottan figyelte. 5 perc múlva újra a zuhanyzó felé vettük az irányt és még mindig a zuhanyzó alatt álltunk amikor Lili mérgesen Ya Ou felé fordult és csípőre rakta a kezét.

 - Magyarázd meg!

- Mit? - Nézett rá Ya Ou.

- Hogy mire értetted hogy MÉG nem vesztettél. - Meredt rá Lili, mire Ya Ou fölnevetett.

- Tudod te azt. - Mondta, aztán elzárta a zuhanyt és elindult a folyosón, Lili pedig utána sietett és megfogta a karját, mire Ya Ou mintha csak szívességet tenne, ránézett, én pedig visszafojtott röhögéssel követtem őket.

- Nem, nem tudom, úgyhogy legyélszíves felvilágosítani. - Erősködött Lili, mire Ya Ou elmosolyodott és beletúrt a hajába.

- A kis játékodról.

 - Nentudom miről beszélsz. - Mondta Lili és olyan meggyőzőnek hangzott, hogy majdnem én is elhittem.

- Nem?

- Nem. Túl élénk a fantáziád. Nem akarok én veled semmilyen játékot űzni. Van annál jobb dolgom is. - Ó tényleg? - Nevetett fel Ya Ou.

 - Ó tényleg. Ami azt illeti, szerintem kettőnk közül te vagy az aki megpróbál a másikra hatással lenni. De nem,kell,fárasztanod magad ezzel a cuki,féloldalas mosollyal és a sármoddal, amiért minden tinilány odavan, mert sajnos rám hatástalan.

- Nagyon kétlem. - Mondta Ya Oh halkan, aztán közelebb lépett, mélyen Lili szemébe nézett, féloldalasan elmosolyodott és egy vizes tincset Lili füle mögé tűrt. Csak kapkodtam Közöttük a tekintetemet és visszafojtott lélegzettel figyeltem Lili reakcióját, aki a legnagyobb meglepetésemre, közelebb lépett  Ya Ouhoz és felnézett rá.

 - Igazad van. – Mondta halkan. – Többet gondolok rád mint kellene. – Mondta aztán az egyik kezével végigsimított Ya Ou karján egészen a válláig. Tátott szájjal bámultam mit művel. A keze lesiklott Ya Ou karján, aztán áttért az alsó kockáihoz. – Ya Ou…lehet hogy én …én..

- Igen? – Kérdezte Ya Ou elfuló hangon.

- Lehet hogy én.. én állok nyerésre. – Mondta diadalittas vigyorral, aztán, ellépett Ya Outól és előrement a folyosón. Valószínűleg olyan döbbentem néztem a barátnőm után, mint Ya Ou.

- Húú hát ez…ez érdekes volt. – Mondtam a még mindig lesokkolt Ya Ounak. Rám nézett, aztán a döbbenetet a hihetetlen düh váltotta fel és egy szó nélkül ő is elindult a folyosón. Őőő…oké. Visszamentem a medencékhez, és megláttam Olivéréket, akik a büfé előtt ültek. Odasétáltam hozzájuk és leültem Oli mellé.

- Ya Ounak meg mi baja? – Kérdezte Bence Ya Ou felé intve, aki a büfés pultnál magyarázott valamit Szikinek.

- Nem tudom. – Hazudtam, de Oli felhúzta az egyik szemöldökét és rám nézett. – Najó..volt egy kis szóváltásuk Lilivel. – Mondtam, mire Olivér sóhajtott és beleharapott a hamburgerébe, Bence meg a fejét csóválta.

- Igazán lerendezhetnék már ezt a dolgot. Nem is értem amikor….

- Betti! – Kiabált Panni ezzel félbeszakítva Bencét. Odafordultam ahonnan a hang jött, és megpillantottam Pannit és Lilit, akik a csúszdák felvezető lépcsőjének tetejéről integettek le. Visszaintegettem nekik. És Olihoz fordultam.

- Megyek velük csúszdázni nem jöttök?

- Megesszük és utána megyünk. – Bólintottam, adtam neki egy puszit és fölmásztam a lányok után a lépcsőre. Már háromszor lecsúsztam mire Oliék megjelentek, aztán mind együtt csúszdásztunk. Nagyon vicces volt, bár egyszer ráestem Szikire, és Panni meg egyszer elcsúszott a lépcsőn, de ezenkívül tök jó volt. Lilivel és Pannival csúsztunk le a nagycsúszdán, és mikor kibuktunk a vízből, Lili ijedten kapta a mellkasa elé a kezét.

- Basszus! Lányok…lejött a bikini felsőm. – Nézett körül pánikolva. – Nem igaz hol a francba van?!

- Ott! Ott van ! – Mutatott Panni előrefelé. Megláttam Lili kék bikinijét, ami a vízen lebegett, egyenesen Ya Ou és Sziki felé. Ya Ou észrevette a bikinit, fölemelte és egyik szemöldökét felhúzva nézett először a bikini felsőre, aztán a magát kétségbeesetten takargató Lilire.

- Nem hiányzik ez valakinek? – Kérdezte mosolyogva Ya Ou. Sziki úgytűnt zavarba jött és a vizet kezdte tanulmányozni.

- Add már vissza! – Kiabálta Lili.

- És mit kapok cserébe? – Kérdezte Ya Ou nevetve miközben odajött hozzánk.

- Ha most rögtön ideadod, talán nem húzok be egyet. – Mondta idegesen Lili.

- Ne már Ya Ou add vissza neki. – Szóltam rá.

 - Vedd el. – Vigyorgott Ya Ou.

 - Ya Ou ne szórakozz már. – Mondta neki Panni. Mögöttünk lecsúszott Bence és Oli is akik, miután kibuktak a vízből kérdőn néztek Ya Oura és a kezében tartott bikini felsőre.

- Tessék itt van. – Nyújtotta Lilinek a bikinit, aki kénytelen volt egyik kezét odanyújtani és a bikiniért nyúlni. Amin megkaparinthatta volna, Ya Ou egy aprót följebb emelte, mire Lili vérben forgó tekintettel meredt rá.

- Esküszöm megverlek!

- Jólvanna nyugi itt van! – Lili gyorsan odakapott a bikiniért.

- Segítsek megkötni? – Vigyorgott Ya Ou, mire Lili megsemmisítő pillantást vetett rá. Amíg a fiúk diszkréten elfordultak és más merre mentek, addig segítettem Lilinek visszakötni a bikinijét, Panni pedig elé állt, hogy minimálisan is, de takarja Lilit.

- Megölöm! Esküszöm kinyírom ! – Morogta Lili. Kimentünk a vízből, megtörölközni, és amikor Ya Ou vigyorogva nézett a barátnőmre, Lili idegesen pillantott rá.

- Ne mondj semmit, különben esküszöm hogy lekeverek egyet.

- Én nem akartam mondani semmit. – Nevetett Ya Ou.

- Mégis mi olyan vicces?! – Kérdezte mérgesen Lili.

- Semmi, tényleg. - mondta, de tovább mosolygott. - Hihetetlen vagy! - Mondta Lili, aztán megfordult. Bírálóan néztem Ya Oura, aki abbahagyta a mosolygást és megfogta Lili karját, aki dühösen nézett rá. - Sajnálom oké? Csak olyan...aranyos voltál..

- Aranyos?? Aranyos?!!! - Kérdezte Lili felháborodva.

- Igen. Mert olyan mintha nem ismernél lehetetlent, aztán most ez a rémült tekintet nagyon...aranyos volt.

- Egyáltalán nem volt aranyos és különben meg neked semmi jogod nincs ilyeneket mondani nekem!

- Hogy érted hogy semmi jogom nincs?

- Mért szerinted van?

- Nem értem hogy mért ne mondhatnám azt neked hogy aranyos vagy. - Mondta értetlenül Ya Ou. Körbe néztem. Panni kitágult szemekkel figyelte a jelenetet, Sziki zavartan nézett először Lilire aztán Ya Oura, Bence leült az egyik székre és a kezével az arcát dörzsölgette, Oli pedig elégedett fejet vágott, ami nyilván annak köszönhető, hogy úgy gondolta most végre pontot tesznek a dolog végére. - Mert mondjuk ott van a barátnőd, akit egyszer már megcsaltál? És egyébként nem is értem hogy hogy gondolod ezt az egészet hogy folyamat játszod nekem a nagy macsót, miközben ott a barátnőd aki meg...

- Várj mivan?! Barbival már rég szakítottunk! Én mondtam hogy veled akarok lenni, de te kiakadtál, és nem beszéltél velem, aztán meg elkezdted ezt a bosszúálló hadműveletet én meg ideges lettem ezért én is belementem most meg...

- Mi??! - Szakította félbe Lili és döbbenten nézett Ya Oura. - Te szakítottál Barbival?

- Igen! Mit gondoltál, hogy miközben van barátnőm közben veled is játszadozni akarok? - Lili erre nem mondott semmit, csak egy halk O-t formált a szája, aztán aztán találkozott a pillantása az enyémmel. Belőlem meg kitört a röhögés.