25. fejezet

25.fejezet

- Jó majd beszélek vele. – Mondta sokadszorra Oli, miközben a kanapéján ültünk éd filmet néztünk.  Vagyis a film csak háttérzajnak ment, mert a ma délután történtekről magyaráztam neki.

- De nemcsak úgy mondod ugye?

- Tündérem. Mondom, hogy majd beszélek vele.

- Jólvan. Csak…Lilinek én hiába beszélek. És hidd el, ami ma történt az csak a kezdet.  – Mondtam határozottan.

- Figyelj. Szerintem sem volt túl jó ötlet, hogy pont interjú elött csinálták de….

- Egy níilvános épületben Olivér! – Akadtam ki, de ahelyett hogy egyetértene a felháborodásomban, csak furán nézett maga elé és beleharapott a szájába.

- Mi az?

- Hm?

- Öööö..van valami amit nem mondasz el?

- Mi? – Kérdezte , mintha nem  hallotta volna.

- Mért nézel így?

- Mármint hogy?

- Hát így! Ilyen….furán. Szerinted rendben van hogy nyílvános helyen estek egymásnak az interjútok elött?

- Nem, az egyáltalán nincs rendben hogy az interjú elött csinálták, de az hogy nyílvánosan az azért még nem főbűn.

- Nah mi az neked is voltmár részed ilyen élményben vagy mi? – Kérdeztem viccől, de amikor nem kaptam választ, döbbenten Olihoz fordultam. – te már csináltad nyílvánosan?

- Jó, igen. De mért van ezzel akkora bajod?

- Nem konkrétan azzal van bajom hogy nyílvános, hanem hogy Ya Ou híres és iszonyú nagy botrány lehet abból ha rajtakapják őket. – Válaszoltam.

- Akkor mért akadtál ki azon hogy én már csináltam nyílvánosan?

- Nem akadtam ki.

- Egy kicsit se? – Nevetetett ki.

- Nem. egyáltalán nem érdekel kivel csináltad egy bevásárlóközpont  vécéjébe.

- Nem bevásárlóközpont volt hanem…

- Nem akarom tudni, kössz. – Szakítottam félbe és durcásan fölhangosítottam a TV-t.  Visszafojtott vigyorral figyelte ahogy megpróbálom beállítani s megfelelő hangerőt, aztán összefontam a mellkasom elött a karomat és bámúltam magam elé.

- Ágival volt ugye? – Szólaltam meg két perc múlva.

- Azthittem egyáltalán nem érdekel. – Nevetett fel.

- Nem is. – Válaszoltam, de három perc múlva ismét megszólaltam. – Ez még az elött volt, hogy megalapítottátok a Bythewayt vagy már utána?

- Tündérke. Mért olyan fontos ez? Azt mondtad nem akarod tudni. Akkor most akarod vagy nem?

- Nem tudom. – Mondtam durcásan.

- Najó, ha nem mondom el ezen fogsz kattogni egész héten. – Sóhajtott. – Még gimiben történt. Azzal a lánnyal amolyan…barátság extrákkal kapcsolatban voltunk semmi több.

- Értem. – Mondtam, aztán sóhajtottam egyet. – csak..ne felejts el beszélni Ya Ou val.

- Rendben . – Ígérte meg.

¤¤¤

Mikor reggel hazaértem, ledobtam a kanapéra a táskámat és a dzsekimet, aztán a fürdőszoba felé vettem az irányt.  Kinyitottam aztán ijedtemben hátraugrottam.

-          - Jesszusom! Rohadtul  megijedtem.  – Mondtam az elöttem álló vizes Ya Ounak, akinek a derekán csak egy törölköző volt.

-         - Bocsi.  Lili azt mondta hogy lefürödhetek, mert azthittük, hogy csak késöbb jössz.

-           - Öhm… persze nem gond, akkor én most…megyek.  – Mondtam, aztán becsuktam az ajtót és átmentem Lili szobájába.

-          - Lili! . Suttogtam.

-          - Ohh Szia!  - Köszönt boldogan.

-          - Majdnem szívbajt kaptam amikor benyitottam és egy félmeztelen Ya Out találtam a fürdőben.

-          - Jah izé, bocsi, de nemsokára kell mennie az irodába a menedzserükhöz. Már nem lett volna ideje hazamenni és lezuhanyozni.

-          - Nem gond. Csak…meglepődtem. Amúgy..akkor minden oké?

-          - Sokkal jobb mint oké! Ráadásul ma beszélgettünk arról, hogy akkor most hogyan adjuk be a sajtónak meg minden. Mindketten egyetértettünk abban, hogy a titkolózás hosszútávon nemjó ötlet, tekintve hogy hogy jártatok Olival. Úgyhogy elöször nyílvánosan bejelentik a szakítást. Ha rákérdeznek a mai interjúban, akkor elmondja hogy már nincsenek együtt Barbival, megvárjuk amíg kicsit lecseng a felhajtás, aztán majd meglátjuk hogy hogyan mondjuk el.

-          - Hát ennek örülök. – Mosolyogtam rá.

-         -  Lili! Mennem kellene. – Nézett be a már fölöltözött Ya Ou a szobába.

-          - Oké. – Mondta Lili, aztán Ya Ou odament hozzá és búcsuzóul megcsókolta. A csókjuk kicsit tovább tartott mint amire számítottam, így megköszörültem a torkom és jeleztem hogy én is ittvagyok, mielött elfelejtenék.

¤¤¤

-          - Azta! Leárazások vannak mindenhol! Hallod muszáj elmennünk vásárolni, kellenek tavaszi cuccok! – Kiáltott Lili másnap délután.

-         -  Hát nemtudom. Nekem most már  csak az a pénz van ami maradt a gyakornoki állásból. Nem biztos hogy elkellene költenem az összeset.

-           - Holnapután mész úgyis állásinterjúra nem? Nekem meg maradt a félretettből. Amit épp ilyen esetekre tettem félre.

-          - Mért ez milyen eset?

-          - Kellenek tavaszi meg nyári cuccok! Leárazás van!

-          - Jó rendben. De nem, költekezünk ész nélkül, csak azt vesszük meg amire tényleg szükségünk van.!

-          - Ja multkor is ezt mondtad, aztán több ruhát vettél  mint én.

-          - Akkor még volt munkám. És te is kereshetnél újra valami melót, mert az anyukád és az én anyukám  megint lefognak cseszni hogy az egész rezsit ők fizetik.

-          - Jó majd ha hazajöttünk keresek valamit. Na de menjünk már mielött alkapkodják az összes jó cucot.

-          - Ez szerinted milyen? – Kérdezte Lili és kijött egy türkiz ujjatlan ingben.

-          - Uhh tök jó! Nagyon jól áll. És az enyém? – Kérdeztem és kijöttem az öltöző fülkéből egy barackszínű szoknyában.

-          - Uhh ezt mindenképp vedd meg rohadt jó! – Délután egyik boltról jártunk a másikra, az akciós darabokat keresve. Mire végeztünk már kezdett besötétedni.

-          - Áhh Betti én rohadt fáradt vagyok és nincs kedvem cipelni ezeket. – Emelte fel a kezében lévő szatyrokat.

-          - Én is nagyon fáradt vagyok. De Oliék még dolgoznak, ugyhogy ők nemtudnak hazavinni. Hívunk egy taxit?

-          -Ahha légyszi. Nem érzem a lábam. – Mondta majd leült a mellettünk lévő padra. Én is leültem mellé, közben pedig hívtam egy taxit. Őt perc mulva jött is a taxi, mi pedig beültünk a hátsó ülésre.

-          - Nah de megérte a fáradságot. –Néztem a szatyrokra.

-          - Jah viszont most egy ideig nem költekezhetünk.

-         -  De most komolyan. Ez a ruha mindet megért.  Ya Ou szívinfarktust kap ha meglát ebben.  – Emeltem ki a szatyrából a lila nyári ruhát.

-          - Hát azt majd meglátjuk. Ahj basszus ha hazaérünk befekszem az ágyba és holnapig felsem kelek.

-          - Egyetértek.  Amúgy..láttad a netet? Ya Ou és Barbi szakítása az új szenzáció.

-          - Jah láttam. Várunk még egy kicsit, aztán Ya Ou majd közli a hírt, hogy van már barátnője.

-          - Szegény rajongók. Alig örülhetnek hogy szingli életük szerelme, már rögtön el is happolod előlük. Na szép. 

-          - Hát most mit mondjak? Zseniális ötlet volt, hogy szökj be a hátsó bejáraton azon a koncerten.

-          - Igen, zseniális vagy. – Nevettem, aztán hátradőltem a kocsiban. Ezután minden olyan  gyorsan történt . Láttam ahogy a szemközti kocsi lefordul az útról és egyenesen felénk tart. Ahogy  a sofőrünk megpróbál kitérni az útjából.  Reflexből megragadtam Lili karját és még láttam ijedt tekintetét mielött az autó belénk hajtott. A fejem nekicsapódott az ablaknak, majd előrecsuklott , és bevertem az ülésbe. Aztán mintha csak áram szünet lett volna hirtelen nem láttam mást csak feketeséget.