6.fejezet

   Mire hazaértem a munkából Lili,már otthon volt és egy Taylor Swift számra takarított. Vagyis inkább csak a partvist mikrofonnak használva táncolt.
- Szia! - Köszöntem túlkiabálva a zenét.
- Szia! Milyen volt a munka?
- Kapcsold ki és elmondom. - Mikor kikapcsolta a hifit, leültünk a nappaliba a fotelre és elmeséltem neki mindent. Hogy Olivér megpuszilt, az interjút, a kínos ebédet.
- És akkor Oli meghívott a holnapi próbájukra. Mert ugye csütörtökön van a koncert.
- Ááá Betti nem mehetek én is? Légysziii hadd menjek!
- Ijj....nemtudom. Lehet hogy... - Akartam volna mondani hogy ez lehet hogy rossz ötlet nehogy azt higgyék, hogy kihasználom őket. De aztán arra gondoltam, hogy fordított esetben Lili is megtenne mindent hogy elmehessek.
- Oké fölhívom Olit és megkérdezem.
- Kösziii - Ölelt meg szorosan. Miután elengedett elővettem a mobilomat és hívtam  Olivért. A harmadik csöngés után felvette.
- Szia tündérke!
- Szia...öhm...lehetne egy kérdésem?
- Akár kettő is lehet.
- Arról lenne szó hogy elmeséltem a barátnőmnek hogy holnap megyek a próbátokra és hát izé....
- Ő is elszeretne jönni?
- Hát igen de ha nem lehet én megértem, mármint ő megérti.
- Semmi gond, gyertek holnap mindketten.
- Komolyan? - Kérdeztem döbbenten.
- Persze nem gond.
- Úristen annyira köszönöm! Hogyan hálálhatnám meg?
- Majd egyszer behajtom rajtad. - Mondta nevetve. Nemtudtam mit ért ezalatt de valamiért nagyon megakartam tudni hogy mivel fogom visszafizetni az "adósságom".
- Akkor holnap. Szia Oli!
- Szia tündérke. - Köszönt el, én pedig vigyorogva fordultam Lilihez.
- Holnap megyünk a Bytheway próbájáraaaaa! - Lili szó szerint a nyakamba ugrott és sűrű hálálkodásba kezdett.
- Úristen annyira köszönöm, te vagy a legjobb!
- Ne nekem köszönd meg hanem Oliéknak holnap.
- Nekik is megfogom köszönni de Jézusom még ki kell találnom mit vegyek fel! - Azzal már rohant is a szobájába. Nevetve néztem utána, aztán csináltam magamnak egy melegszendvicset.
¤¤¤
Mikor másnap vége lett az óránknak, odavitettük magunkat az Oli által megadott címre.  A taxi 3-ra tett ki minket az épület előtt. Bementünk azon az ajtón amire 3/b volt írva és egy nagy helyiségbe értünk, ahol megláttuk a fiúkat. Rajtuk kívül még volt benn 3 gitár, egy zongora, mikrofon állványok, hangfalak, egy asztal, két fotel és néhány szék. Amikor Oli észrevett szélesen elmosolyodott, majd odajött hozzánk. A többiek is abbahagyták amit  épp csináltak és ők is odajöttek.
- Sziasztok Fiúk! Szóval ő a barátnőm Lili. Együtt lakunk. - Mutattam be Lilit és a fiúk pedig sorban bemutatkoztak neki.
- Nagy rajongótok vagyok, hihetetlen amit csináltok őrületesen jók vagytok! - Hadarta Lili.
- Köszönjük szépen! - Mosolygott rá Ya Ou, amitől a barátnőm úgy nézett ki mint aki mindjárt hiperventillál.
- Na akkor mutassunk nektek pár számot? - Kérdezte Sziki tőlünk. Mi meg csak mosolyogva bólogattunk, leültünk az egyik fotelre és hallgattuk ahogy egyik számot éneklik  a másik után. Hihetetlenek voltak. Még a koncertnél is 100x jobb volt, mert most nem sikítozott senki a fülembe és senki nem lökdösött.
- Na szerintem tartsunk egy kis szünetet nem? - Szólt Bence körülbelül másfél óra múlva.  Mind háman egyetértettek vele.  - Én kimegyek a kisboltba kell valakinek valami? - Nézett körbe.
- Én kijövök veled.- Álltam fel. - Nektek ne hozzunk valamit?  - Néztem Lilire és a srácokra.
- Nekem egy kólát légszi! - Mondta Ya Ou.
- Nekem is hozzatok egy kólát. -Nézett ránk Sziki.
- Lili? - Néztem a barátnőmre.
 - Én egy kakós csigát kérek.
- Oli?
- Én..nem is tudom. Lepjetek meg . - Vigyorgott ránk.
- De ne már mond h mit szeretnél. Mivan ha olyat hozunk amit nem szeretsz?
- Szerintem ez nem fordulhat elő. - Nevetett Sziki.  Otthagytuk Lilit a fiúkkal és Bencével elmentünk a szemközti pékségbe.
- Na és Ádámmal meg Vikivel jól kijöttök? - Kérdezte Bence miközben a pékség felé sétáltunk.
- Hát Vikivel...vele nem igazán. Mármint eddig még nem nagyon beszéltünk szóval nem.  De Ádámmal nagyon jóban lettünk, rendes srác.  - Feleltem mosolyogva.
- Alakul valami? - Kérdezte
- Ádám és köztem? - Kérdeztem csodálkozva. Bólintott. - Dehogyis! Csak barátok vagyunk. Újabb bólintás. Olyan fejet vágott amitől az volt az érzésem hogy eltitkol valamit.
- Mi az? - Kérdeztem tőle.
- Mi mi az? - Kérdezett vissza Bence.
- Titkolsz valamit? - Kérdeztem gyanakvóan.
- Nem. - Mondta bár valamiért úgy éreztem nem mond igazat. A pékségben felvásároltuk a saját és a többiek rendelését is, aztán Olinak is vettünk egy extra nagy szendvicset aminek én a felét sem bírnám megenni de gyanítottam hogy ő 5 perc alatt elfogja tüntetni.
- Bence szerinted Lili eljöhetne a koncertre velem holnap?
- Andrástól kérdezd meg de én nem látom akadályát. - Mondta majd kinyitotta előttem az ajtót és bent szétosztottuk a többieknek a kaját ők meg kifizették nekünk.
- Kipróbálhatom a zongorátokat? - Kérdezte Lili a fiúktól miután megkajáltunk.
- Persze. Mióta tudsz zongorázni? - Kérdezte Bence.
- Már általános iskola óta.
- Klassz. Akkor játszunk egy négykezeset? - Lelkesedett fel Bence. Lilivel odamentek a zongorához és egymás után játszották a dalokat. Ya Ou a barátnőjével beszélt telefonon , én meg leültem Sziki és Oli mellé a fotelba, akik a kottákat nézegették. Szikivel tök jót beszélgettünk megmutatta hogy neki melyikek a kedvenc számai és Olival elénekelték When you say nothing at all első felét, aztán miután Ya Ou abbahagyta a telefonálást fölvette a gitárját, beállt Liliékhez a zongora mellé és csatlakozott a dallamhoz. Sziki is ismerte a számot, ezért ő is odament hozzájuk gitározni. Ránéztem a falnak,döntött fekete gitárra.
- Az a tiéd? - Kérdeztem a gitár fele biccentve.
- Ahha. Tudsz rajta játszani?
- Nem sajnos. Pedig mindig szerettem volna megtanulni hogy olyan legyek mint Taylor,Swift. - Válaszoltam nevetve. Oli föl állt és odahozta a gitárját, aztán nekem adta.- Öö...mit csináljak vele?
- Megtanítalak játszani rajta valami egyszerű dallamot. - Mosolygott rám
- Én nem hiszem hogy ez jó ötlet. Amilyen béna vagyok még a végén elszakítok rajta egy húrt. - Mondtam neki mert szerintem ennek tényleg megvolt az esélye.
- Kétlem. - Nevetett fel. - Nézd tedd ide a kezed.- Mondta mögöttem átnyúlva, és a bal kezemet odatette a gitár szárára. - Az ujjaidat pedig ide. A mutatót így, a középsőt pedig, neem, hanem igen úgy. A másik kezedet pedig így. Látod? Ez a C. - Mondta miközben még mindig fogta a kezemet a gitáron és oldalra fordította a fejét hogy rám tudjon nézni. Az arcunkat csak pár miliméter választotta el egymástól. A szemem lesiklott az ajkaira. Te jó ég mennyire,szeretném megcsókolni! Újra a szemébe néztem és nem vettem levegőt. Még Közelebb hajolt hozzám. Jézusom most meg fog csókolni? Lenézett az ajkamra, majd még Közelebb hajolt, megszüntetve azt a minimális helyet ami volt köztünk. Az ajka már majdnem az enyémhez ért amikor megcsörrent a telefonom. Visszatértem a valóságba és Rájöttem hogy Lili
 elöször rám majd Olira néz, Sziki és,Bence a,kottákat rendezgették és még véletlenül sem néztek felénk, Ya Ou pedig elővette  a telefonját és nyomkodott rajta valamit. A telefonom még mindig csörgött. Ránéztem a kijelzőre. Ádám hív. Írta ki.
- Szia! - Köszöntem zavartan és a teremben járkálva próbáltam elkerülni  többiek de főként Oli pillantását.- Szia csak azért hívlak mert most vettem észre hogy itt hagytál az asztalodon egy mappát. Gondoltam szól hátha kell.
- Basszus tényleg. Köszi Ádám holnap nagy bajba lettem volna ha nem szólsz. Meddig vagy bent? Elmegyek érte.
- Nem kell,majd én elviszem neked.
- Hátha biztos nem gond akkor Megköszönném.
- De hogy gond ne viccelj. Odaviszem a buszmegállóba jó?
- Ahol reggel szoktunk találkozni? Rendben nagyon Köszi.
- Igazán nincs mit. Fél óra múlva ott vagyok.
- Oké Szia! - Köszöntem,el aztán letettem a telefont. - Lili indulnunk kellene.
- Máris?! De még csak háromnegyed öt van. - Mondta Csalódottan.
- De bent hagytam az irodában az angol esszémet és Ádám,elhozza. Mondtam és nagyon meg kellett erőltetnem magam hogy,ne nézzek rá Olivérre. Miután elköszöntünk a fiúktól még utoljára vetettem egy gyors pillantást Olira. Egyáltalán nem tűnt boldognak. Én ezt nem értem. Az előbb majdnem megcsókolt, most meg úgy néz ki mint aki berágott valamiért. Lehet hogy rájött mekkora,hiba lett volna ha megcsókol? Most biztos azt hiszi hogy a,majdnem csókunk miatt ráfogok akaszkodni. Pedig úgy tűnt mintha ő is akarta volna. De akkor mért látszik ilyen idegesnek? Miközben a buszra vártunk, Lili várakozóan rámnézett.
- Igen? - Kérdeztem
- Nem akarod elmagyarázni mi történt?
- Nincs mit magyarázni, ugyanis nem történt SEMMI.
- Te megőrültél?! Majdnem megcsókolt!!
- Igen majdnem és láttad utána az arcát?! Tutira megbánta azt a majdnem csókot.
- Ez egészen biztosan nem igaz. - Jelentette,ki és olyan őszintének tűnt hogy majdnem én is elhittem.
- Szerintem meg biztos.
- És akkor mégis mért akart megcsókolni?
- Pillanatnyi elme zavarra tippelek.
- Ahha persze. Neked van elmezavarod csak éppen nem pillanatnyi.- Mondta gúnyosan.
- Nézd én csak realista vagyok. Nem emlékszel a volt barátnőjére? Neki az olyan lányok jönnek be én meg egyáltalán nem vagyok olyan.
- Hála istennek! Betti szerintem te magadat győzködöd nem engem.
- Nem magamat győzködöm de nincs kedvem most veled veszekedni.
- Micsoda? Bárdy Bettinának nincs kedve veszekedni? Beteg vagy? - tette a kezét a homlokomra,mintha azt próbálná kideríteni hogy lázas vagyok e.
- Légyszíves nem beszélhetnénk másról?
- Jól van majd,meglátod. - Nem válaszoltam csak forgattam a szememet. Annyi minden kavargott a fejembe hogy amint hazaértünk befeküdtem az ágyba és álomországba küldtem magam, hogy legalább egy kis,időre megszabaduljak mindentől.