Ahogy a hetek teltek a fiúkkal nagyon jó barátok lettünk Lili és én annyi koncertjükre mentünk el, amennyire csak tudtunk. A munkánk ugyan sokkal több lett, de teljesen megérte. A majdnem csókunkról azóta sem beszéltünk Olival ami miatt egyre szomorúbb lettem mert így megbizonyosodott hogy tényleg nem akar több lenni mint egy barát. Viszont én sajnos minél jobban megismertem annál jobban beleestem és rájöttem, hogy amit korábban éreztem iránta az semmi ahhoz képest amit most érzek. Próbáltam nem utat engedni a féltékenységemnek ami akkor öntött el, ha a koncertek után meg az utcán idegen lányokkal fotózkodott, és ölelgette őket. Semmi okom nem lett volna a féltékenységre, hiszen nem voltunk együtt, de a zöld szemű szörny egyre gyakrabban jött elő belőlem. Ádámmal ezalatt a pár hét alatt nagyon jóban lettünk és gyakran szerveztünk együtt programot, ám Olival úgy tűnt nem nagyon bírják egymást. Fogalmam sincs mi lehet ennek az oka, de inkább nem firtattam. Időközben megismerkedtem Sziki és Bence barátnőjével, akik nagyon kedvesek ,tök jól kijöttünk velük Lilivel, de elég ritkán láttuk őket, mert ők is dolgoztak meg Egyetemre jártak, Ya Ou barátnőjével pedig még nem találkoztunk. Ma Szilveszter van és a fiúknak ma még lesz egy koncertjük, az se biztos hogy éjfélre visszaérnek Budapestre. Viszont Ádámmal és Lilivel megbeszéltük hogy, a Silverben leszünk az este. Éppen a szekrényemben kutattam valami elfogadható ruha után amiben lehetek az este amikor megcsörrent a telefonom. A kijelző Bence nevét írta ki.
- Szia! - Köszöntem miközben pár ruhát dobtam az ágyra.
- Szia Betti! Figyelj mi mindjárt indulunk Szekszárdra. Hol lesztek az este?
- A Silverben. Visszaértek éjfélre?
- Szerintem igen. De ha nem akkor is oda megyünk hozzátok utána.
- Oké, sok sikert a koncerthez! - Miután letettem a telefont, elgondolkozva néztem az ágyamon lévő ruhakupacot. Átmentem Lili szobájába és elnevettem magam amikor megláttam hogy nála is ugyanakkora ruhakatasztrófa van mint nálam.
- El kellene mennünk vásárolni. - Néztem rá.
- A számból vetted ki a szót. - Sóhajtottt fel, miután még egy ruhát hajított a földre. - Na induljunk mielőtt az összes cuccot elkapkodják. - Mondta és már siettünk is a bevásárlóközpontba. A Last Minute ruhavásárlásunk hatásosnak bizonyult, mindketten megtaláltuk amit szerettünk volna, ugyhogy már rohantunk is haza készülődni. Lili kiegyenesítette göndör fütjeit, az enyémeket pedig begöndörítette, magának füstös sminket varázsolt és engem is kisminkelt kicsit. Fölhúztam a ruhámat és a szekrényből előkotorásztam a kedvenc magassarkúmat. Mikor beálltunk a tükör elé megállapítottuk, hogy mindketten eszméletlenül nézünk ki és indulhatunk a buliba. Írtam Ádámnak hogy mi most indulunk a Silverbe, aztán hívtunk egy taxit. Mire odaértünk, elégedetten konstatáltam, hogy még jó hogy foglaltunk magunknak asztalt, mert rengetegen voltak. Bennt találkoztunk Krisztivel meg egy barátnőjével, akik csatlakoztak hozzánk, és Ádám is hozta egy haverját, úgyhogy végülis 6-an kezdtük ünnepelni az estét. Miután megittam három koktélt, Lilivel bementünk a táncparkettre és 4 számot végigtáncoltunk, aztán visszamentünk a többiekhez. Közben eszembe jutott Oli , aki most valószínüleg egyik lányt ölelgeti a másik után. Nem vagyok egy nagy ivó, sőt igazából nem nagyon bírom a piát, mert nagyon hamar a fejembe száll, de a gondolatra hogy Olivér most más lányokkal van, rögtön rendeltem magamnak egy rövidet. Mindenki kezdte egyre jobban érezni magát, nagyon sokat táncoltunk és egész jól bírtam a magassarkúmban, habár valamiért a padló kicsit mintha lejtett volna. Körbenéztem a táncparketten ahol a párok egymással táncoltak és közben csókolóztak. Oli mért akart megcsókolni ha nem akar tőlem semmit? Azóta sem magyarázta meg, pedig úgy éreztem legalább egy magyarázatot megérdemlek.- Fel kell hívnom. - Kiabáltam Lilinek.
- Kicsodát? - Kérdezte túlordítva a zenét.
- Olit. Megkérdezem tőle mért akart megcsókolni.
- Várj..mivan? Ugye viccelsz? - Kérdezte Lili döbbenten. Nem foglalkoztam vele, hanem vissza mentem az asztalunkhoz a telefonomért. Már majdnem megnyomtam a hívás gombot, amikor Lili kikapta a telefonomat a kezemből.
- Add vissza!
- Nem. Hidd el holnap nagyon hálás leszel nekem ezért.
- Kétlem. Add vissza, Meg kell kérdeznem tőle.
- Najó figyelj mindjárt úgyis éjfél bármelyik percben itt lehetnek. Gyere táncoljunk. - Mondta azzal visszahúzott a táncparkettre. Két számot végigtáncoltunk Lilivel, Krisztivel meg Ádámmal, aztán Ádám kivezetett a táncparkettről.
- Najó Betti én ezt nem bírom tovább. - Mosta össze a szavakat. - Mondanom kell valamit.
- Hát mondjad.
- Inkább megmutatom. - Vigyorgott felém. Majd a száját a számra tapasztotta. Lehet hogy a pia hatása, de először nem is fogtam fel mi történik. Aztán eltoltam magamtól.
- Te meg mit csinálsz? - Kérdeztem kábultan.
- Erre vágytam mióta megláttalak. - Mondta, majd újra megcsókolt. Ezúttal még keményebben toltam el magamtól.
- Ne haragudj de ...mi csak barátok vagyunk.
- Ugyanmár. Tudom hogy te is akarod. - Mondta majd, a falhoz nyomott, és kezét végigsiklatta az oldalamon.
- Nem! Ádám! Eressz el. Most! - Próbáltam eltolni magamtól de egész testsúlyával rám nehezedett és kezét lecsúsztatta a hátamon a fenekemig. Keservesen próbáltam kiszabadulni alóla, de nem sikerült.
- Engedj már el! - Kiabáltam rá, de nem engedett. Aztán hirtelen valaki lehúzta rólam.
- Szerintem elég világosan elmondta hogy engedd el! - Mondta neki Oli az ingénél fogva.Aztán akkorát behúzott neki, hogy Ádám elterült a földön. Leesett állal bámultam az előttem álló fiúra, és próbáltam felfogni hogy mi történt. Ádámnak még arra sem volt ideje hogy teljesen talpra álljon, mert Olivér másodszorra is behúzott neki, amitől észbe kaptam és odaálltam elé.
- Elég Oli! Már az orra is vérzik.
- Nagyon helyes! - Mondta és fenyegetően Ádámra meredt. Úgy nézett ki mint aki mindjárt behúz neki még egyet, ezért a kezemet a mellkasára tettem.
- Hagyd abba. - Mondtam mélyem a szemébe nézve. Lenézett a mellkasán nyugvó kezemre, és kicsit meglágyúlt az arca, majd bólintott, de odahajolt Ádámhoz .
- Ne merészelj mégegyszer hozzá érni. Nagyon ajánlom hogy minél gyorsabban húzz el innen. - Mondta neki idegesen, majd rámnézett , megfogta a kezemet és odavezetett Lilihez és a srácokhoz. Leültem hozzájuk és komoran néztem magam elé, próbáltam fölfogni mi történt az elöbb. Megfogtam a Lili elött lévő poharat és egy húzásra megittam, bár fogalamam sem volt mi van benne.
- Mi történt? Hol voltatok? - Kérdezte tőlem Lili , de én csak nemet intettem a fejemmel.
- Milyen volt a koncert? - Kérdeztem Szikiéktől, csak hogy eltereljem kicsit a gondolataimat.
- Jó volt nagyon.Jó sokan voltak. - Mondta Ya Ou.
- Igen tényleg jó volt de örülök hogy időben ideértünk. - Mondta Sziki
- Hát annak én is. - Mormogta Oli, aztán rám nézett. Ezután mindent megtettem hogy elfelejtsem ami Ádámmal történt, és talán a kelleténél többet ittam, de nem érdekelt. Éppen Olival táncoltam, amikor mindenki elkezdett hangosan visszaszámolni.
- Mindjárt Éjfél. - Mondtam és a karomat a nyaka köré fontam.- Itt találkoztunk először.- Ő nem szólt semmit csak engem nézett. Amit ezután tettem az lehet hogy a rengeteg piának köszönhető amit az este folyamán megittam, de nem gondolkodtam. Nem akartam rajta gondolkodni, mert még a végén nem mertem volna megtenni.
- ...3...2...1... - Visította a tömeg, én pedig lábujjhegyre álltam és megcsókoltam Olivért. Elöször lassan csókolt vissza, majd egyre hevesebben. A hajamba túrt, én pedig még szorosabban fontam a nyaka köré a kezemet. Átfogta a derekamat és szorosan magához húzott. Talán csak másodpercek teltek el de az is lehet hosszú percekkel később néztünk egymás szemébe.
- Boldog Újévet! - Suttogtam.
- Boldog Újévet tündérem. - Mondta, majd újra lehajolt és ajkát az enyémre tette.
¤¤¤
Mikor kinyitottam a szememet egy ismeretlen szobában voltam. Hirtelen pánikba estem, mert akárhogyan is kutattam az emlékezetemben, fogalmam sem volt hol vagyok és hogy kerültem ide. Ami azt illeti nem sok mindenre emlékeztem az estéből. Hol van Lili? És ÉN hol vagyok?! Felültem az ágyon és a fejemhez kaptam. Rettenetesen zúgott, azt hittem mindjárt szét reped. Aztán lenéztem magamra. Egy hatalmas férfi póló volt rajtam, ami teljesen passzolt rám mint hálóing, ugyanis majdnem a térdemig ért. De a pólón és fehérneműm kívül semmi más nem volt rajtam. Kintről csörömpölést hallottam, ezért lábujjhegyen kisétáltam a szobából és olyan halkan mentem a hangok irányába amennyire csak tudtam. A hangok egy konyhába vezettek. Amikor beléptem a konyhába Olivért pillantottam meg a tűzhely előtt állt, és a serpenyőben kavargatott valamit. Nem volt rajta póló. Bármennyire is rosszul voltam, a félmesztelen Oli látványa felébresztette a másnapos pillangókat a hasamban. Oli megfordult és amikor észrevett szélesen rám mosolygott.
- Szereted a rántottát? - Kérdezte és nagyon boldognak látszott. Mi történt az este?
- Hát igen dee... Oli?
- Igen? - Kérdezte mosolyogva. Mintha fogassal a szájában aludt volna.
- Hogy kerültem ide?
- Hát próbáltalak haza vinni, de te mindenképpen látni akartad a lakásomat, aztán itt elaludtál.
- És ez hogy került rám? - Mutattam a hatalmas pólóra. Az nem lehet hogy olyan részeg voltam hogy mi ketten...
- Hát nem hagyhattam hogy szoknyában meg magassarkúban alaudj. De nyugi úriember voltam. - Kacsintott rám, majd elém tett egy tányér rántottát. De én csak az izmait meg a kockás hasát bírtam nézni. Ezt ő is észrevette, és féloldalasan elmosolyodott.
- Nincs egy pólód? - Kérdeztem mert gyanítottam hogy ha félmeztelen marad nem fogok tudni semmi másra koncentrálni.
- Hát a pizsama pólóm rajtad van, de visszaadhatod ha gondolod. - Mondta én meg belepirultam a gondolatba hogy az este látott engem fehérneműben. Szerencsére pont az a szép piros fehérnemű volt rajtam amit még Lilitől kaptam karácsonyra. Úristen Lili!
- Hol a telefonom? - Kérdeztem hirtelen Olivértől.
- A fotelbe tettem az összes cuccodat a nappaliba. - Intett a nappali irányába. Mikor megtaláltam a cuccaimat előhalásztam a telefonomat és megnéztem a nem fogadott hívásokat. 8 -szor hívott Lili, 15-ször pedig Ádám. 2 üzenetem jött Ádámtól, 3 pedig Lilitől.
- Hmm..ez érdekes. - Mondtam mikor elolvastam az üzeneteket.
- Minden rendben? - Kérdezte Oli.
- Ádám egy csomószor hívott és azt írja hogy azonnal találkoznunk kell. - Mondtam neki és azon gondolkodtam hogy mi lehet olyan sürgős. Oli arcáról hirtelen eltúnt a korábbi széles mosoly, és iszonyú düh csillant a szemében.
- Nem találkozhatsz vele. - Mondta idegesen. Alig hittem a fülemnek.
- Ezt meg hogy érted?
- Úgy hogy nem találkozhatsz vele.
- Mi az hogy nem találkozhatok vele? Muszáj találkoznom vele ugyanis együtt dolgozunk. Ráadásul a barátom. Egyébként sem te mondod meg hogy kivel találkozom és kivel nem.- Mondtam hirtelen felháborodva, mert nem értettem mi ütött belé.
- Ezt komolyan mondod? - Kérdezte döbbenten.
- Elárulnád mi bajod van? - Kérdeztem tőle, mert ezt már tényleg nem értettem.
- Mennyire emlékszel az estéből? - Kérdezte és egyre idegesebbnek tűnt. Kutattam az emlékeim között és próbáltam vissza emlékezni. Annyi rémlett hogy Oli valamiért ideges volt az este, meg hogy sokat táncoltam, meg hogy...és akkor beugrott. Halvány emlékképek derengtek Ádámról, aki a falhoz nyom és nem enged el, aztán megjelent Oli és majdnem szétverte. Aztán hirtelen emlékeztem ahogy táncoltunk Olival és megcsókoltam. És ő visszacsókolt. Ó. TE. JÓ. ÉG! Néztem döbbenten Olivérre és azt hittem mindjárt elájulok.
imádom♥folytasd:D
VálaszTörlés